abroncs
Egy szláv *obrucs szóból nazalizációval, vö. lengyel obręcz.
|
|
eset/szám | egyes szám | többes szám |
---|---|---|
alanyeset | abroncs | abroncsok |
tárgyeset | abroncsot | abroncsokat |
részes eset | abroncsnak | abroncsoknak |
-val/-vel | abronccsal | abroncsokkal |
-ért | abroncsért | abroncsokért |
-vá/-vé | abronccsá | abroncsokká |
-ig | abroncsig | abroncsokig |
-ként | abroncsként | abroncsokként |
-ul/-ül | - | - |
-ban/-ben | abroncsban | abroncsokban |
-on/-en/-ön | abroncson | abroncsokon |
-nál/-nél | abroncsnál | abroncsoknál |
-ba/-be | abroncsba | abroncsokba |
-ra/-re | abroncsra | abroncsokra |
-hoz/-hez/-höz | abroncshoz | abroncsokhoz |
-ból/-ből | abroncsból | abroncsokból |
-ról/-ről | abroncsról | abroncsokról |
-tól/-től | abroncstól | abroncsoktól |
birtokos | egy birtok | több birtok |
---|---|---|
az én | abroncsom | abroncsaim |
a te | abroncsod | abroncsaid |
az ő/ön/maga az önök/maguk |
abroncsa | abroncsai |
a mi | abroncsunk | abroncsaink |
a ti | abroncsotok | abroncsaitok |
az ő | abroncsuk | abroncsaik |