adatbázis

• IPA:

adatbázis

1. (informatika) Adatok szervezett gyűjteménye, amely lehetővé teszi az adatok tetszőleges rendszerezését és visszakeresését. Az adatbázis lényege, hogy az adatok mellett a köztük lévő kapcsolatokat is tárolja.

Az adatbázis egy olyan szervezett adathalmaz, amelyet egy számítógépes rendszerben tárolnak, és amely lehetővé teszi az adatok hatékony kezelését, hozzáférését és manipulálását. Az adatbázisok segítségével a felhasználók könnyedén tárolhatnak, kereshetnek, módosíthatnak és rendszerezhetnek adatokat. A modern informatikai rendszerekben az adatbázisok kulcsfontosságú szerepet játszanak, mivel nagy mennyiségű adat kezelését teszik lehetővé strukturált módon.

1. Relációs adatbázisok (RDBMS): A relációs adatbázisok a legelterjedtebb adatbázistípusok közé tartoznak. Az adatok táblázatokban (relációkban) vannak tárolva, ahol sorok (rekordok) és oszlopok (mezők) segítségével rendszerezik az adatokat. A táblák közötti kapcsolatok kulcsokkal vannak definiálva.
   • Példák: MySQL, PostgreSQL, Oracle Database, Microsoft SQL Server.
   • SQL (Structured Query Language): Az SQL a relációs adatbázisok kezelésére használt szabványos lekérdezőnyelv. Az SQL lehetővé teszi az adatok lekérdezését, módosítását, törlését és manipulálását.
2. NoSQL adatbázisok: A NoSQL adatbázisokat elsősorban nagy mennyiségű, nem strukturált vagy félig strukturált adatok kezelésére fejlesztették ki. Ezek az adatbázisok rugalmasabbak, mint a relációs adatbázisok, mivel nem támaszkodnak táblázatos struktúrára és a relációs adatmodellekre.
   • Dokumentum-alapú adatbázisok: Az adatok JSON-szerű dokumentumokban vannak tárolva. Példa: MongoDB.
   • Kulcs-érték tárolók: Az adatok kulcs-érték párok formájában vannak tárolva. Példa: Redis.
   • Oszloporientált adatbázisok: Az adatok oszlopokban vannak tárolva, nem pedig sorokban. Példa: Apache Cassandra.
   • Gráf adatbázisok: Az adatok gráfok formájában vannak tárolva, ahol a csomópontok közötti kapcsolatok fontosak. Példa: Neo4j.
3. Hierarchikus adatbázisok: Ebben az adatbázis típusban az adatok hierarchikus struktúrában vannak szervezve, ahol minden elem egy gyökér és gyerek kapcsolatban áll más elemekkel. Ez a modell ritkábban használt a modern adatbázis-rendszerekben.
   • Példa: IBM Information Management System (IMS).
4. Hálózati adatbázisok: Ez az adatbázis-modell a hierarchikus modellhez hasonló, de egy elem több szülővel is rendelkezhet, ami lehetővé teszi a bonyolultabb kapcsolati struktúrákat.
   • Példa: Integrated Data Store (IDS).

Az adatbázis-kezelő rendszerek (Database Management System, DBMS) olyan szoftverek, amelyek lehetővé teszik az adatbázisok kezelését és interakcióját. Egy DBMS biztosítja az adatbázisok létrehozását, módosítását, valamint az adatok hozzáférésének és manipulálásának lehetőségét.

1. Adatok tárolása és visszakeresése: A DBMS segítségével könnyedén menthetünk és kereshetünk adatokat. Ez magában foglalja az adatok rendezését, indexelését és strukturálását.
2. Adatintegritás biztosítása: A DBMS rendszerek biztosítják az adatok helyességét és konzisztenciáját a tranzakciók során. Például, ha egy banki tranzakció megszakad, a DBMS gondoskodik arról, hogy az adatok ne sérüljenek.
3. Hozzáférési ellenőrzés: Az adatbázisokhoz való hozzáférés ellenőrizhető a felhasználók jogainak beállításával. Ez biztosítja, hogy csak az arra jogosult felhasználók férjenek hozzá érzékeny adatokhoz.
4. Tranzakciókezelés: A DBMS lehetővé teszi, hogy az adatbázisban végrehajtott műveletek tranzakcióként kezelődjenek, biztosítva az ACID (Atomicity, Consistency, Isolation, Durability) tulajdonságokat. Ez garantálja, hogy a tranzakciók hibamentesen, következetesen és tartósan hajtódjanak végre.
5. Biztonsági mentés és helyreállítás: A DBMS rendszerek rendszeresen biztonsági mentést készítenek az adatokról, és lehetőséget biztosítanak a rendszer helyreállítására adatvesztés vagy hiba esetén.

1. Normalizálás: A normalizálás egy olyan adatbázis-tervezési technika, amelynek célja az adatok redundanciájának minimalizálása és az adatok integritásának növelése. A normalizáció során az adatok külön táblákba vannak szervezve, és ezek közötti kapcsolatokat kulcsok segítségével definiálják.
2. Denormalizálás: Bizonyos esetekben az adatbázis hatékonysága érdekében szükség lehet az adatok denormalizálására, ami azt jelenti, hogy némi redundancia megengedett a gyorsabb adathozzáférés érdekében.
3. Indexelés: Az indexek gyorsabbá teszik az adatok elérését az adatbázisban, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy könyv tartalomjegyzéke segíti az oldalak gyors megtalálását.
4. Kapcsolatok és kulcsok: Az adatbázisban lévő táblák közötti kapcsolatok elsődleges kulcsok (primary key) és idegen kulcsok (foreign key) segítségével vannak meghatározva, ami biztosítja az adatok integritását és kapcsolatát.

A modern adatbázisok közül egyre több található meg a felhőben, ahol a felhasználók távoli szervereken keresztül érik el az adatokat és futtatják adatbázisaikat. A felhő alapú adatbázisok előnyei közé tartozik a skálázhatóság, a könnyebb karbantartás és a költséghatékonyság.

Példák felhő alapú adatbázisokra: - Amazon RDS (Relational Database Service) - Google Cloud Spanner - Microsoft Azure SQL Database

Az adatbázisok kulcsfontosságúak minden olyan rendszer számára, amely adatokat kezel, legyen az egy kisvállalat ügyfélnyilvántartása vagy egy globális e-kereskedelmi platform. Az adatbázisok hatékony kezelése és optimalizálása elengedhetetlen a modern informatikai rendszerek működése szempontjából.

adat +‎ bázis

• adatbázis - Értelmező szótár (MEK)
• adatbázis - Etimológiai szótár (UMIL)
• adatbázis - Szótár.net (hu-hu)
• adatbázis - DeepL (hu-de)
• adatbázis - Яндекс (hu-ru)
• adatbázis - Google (hu-en)
• adatbázis - Helyesírási szótár (MTA)
• adatbázis - Wikidata
• adatbázis - Wikipédia (magyar)