angurten (gyenge, E/3 jelen angurtet, múlt angurtete, befejezett geangurtet, segédige haben)
főnévi igenév | angurten | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | angurtend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | geangurtet | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich angurte | wir angurten | i | ich angurte | wir angurten |
du angurtest | ihr angurtet | du angurtest | ihr angurtet | ||
er angurtet | sie angurten | er angurte | sie angurten | ||
egyszerű múlt | ich angurtete | wir angurteten | ii | ich angurtete1 | wir angurteten1 |
du angurtetest | ihr angurtetet | du angurtetest1 | ihr angurtetet1 | ||
er angurtete | sie angurteten | er angurtete1 | sie angurteten1 | ||
felszólító mód | angurt (du) angurte (du) |
angurtet (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.