anlehnen (gyenge, E/3 jelen anlehnt, múlt anlehnte, befejezett geanlehnt, segédige haben)
főnévi igenév | anlehnen | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | anlehnend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | geanlehnt | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich anlehne | wir anlehnen | i | ich anlehne | wir anlehnen |
du anlehnst | ihr anlehnt | du anlehnest | ihr anlehnet | ||
er anlehnt | sie anlehnen | er anlehne | sie anlehnen | ||
egyszerű múlt | ich anlehnte | wir anlehnten | ii | ich anlehnte1 | wir anlehnten1 |
du anlehntest | ihr anlehntet | du anlehntest1 | ihr anlehntet1 | ||
er anlehnte | sie anlehnten | er anlehnte1 | sie anlehnten1 | ||
felszólító mód | anlehn (du) anlehne (du) |
anlehnt (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.