anlernen (gyenge, E/3 jelen anlernt, múlt anlernte, befejezett geanlernt, segédige haben)
főnévi igenév | anlernen | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | anlernend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | geanlernt | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich anlerne | wir anlernen | i | ich anlerne | wir anlernen |
du anlernst | ihr anlernt | du anlernest | ihr anlernet | ||
er anlernt | sie anlernen | er anlerne | sie anlernen | ||
egyszerű múlt | ich anlernte | wir anlernten | ii | ich anlernte1 | wir anlernten1 |
du anlerntest | ihr anlerntet | du anlerntest1 | ihr anlerntet1 | ||
er anlernte | sie anlernten | er anlernte1 | sie anlernten1 | ||
felszólító mód | anlern (du) anlerne (du) |
anlernt (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.