anscheinen (gyenge, E/3 jelen anscheint, múlt anscheinte, befejezett geanscheint, segédige haben)
főnévi igenév | anscheinen | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | anscheinend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | geanscheint | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich anscheine | wir anscheinen | i | ich anscheine | wir anscheinen |
du anscheinst | ihr anscheint | du anscheinest | ihr anscheinet | ||
er anscheint | sie anscheinen | er anscheine | sie anscheinen | ||
egyszerű múlt | ich anscheinte | wir anscheinten | ii | ich anscheinte1 | wir anscheinten1 |
du anscheintest | ihr anscheintet | du anscheintest1 | ihr anscheintet1 | ||
er anscheinte | sie anscheinten | er anscheinte1 | sie anscheinten1 | ||
felszólító mód | anschein (du) anscheine (du) |
anscheint (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.