baktérium

• IPA:

baktérium

1. (biológia, gyógyszertan) A baktériumok (Bacteria) egysejtű, többnyire pár mikrométeres mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága, a bakteriológia foglalkozik a baktériumok tudományos vizsgálatával. A Föld minden élőhelyén megtalálhatóak a baktériumok: vízben, szárazföldön vagy a levegőben, még mélytengeri hőforrásokban és nukleáris hulladékban is. A baktériumok nagy része ártalmatlan vagy hasznos, de akad néhány fertőző megbetegedést kiváltó patogén (kórokozó) baktérium is, mint például a kolera, szifilisz, lépfene, lepra vagy a pestis kórokozója.

A baktériumok a Föld legrégebbi és legelterjedtebb élőlényei közé tartoznak. Ezek az egysejtű mikroorganizmusok szinte mindenhol megtalálhatók: a talajban, a vízben, a levegőben, valamint az élőlények testében. Minden baktérium egyetlen sejtből áll, ami lehetővé teszi számukra, hogy gyorsan szaporodjanak, és alkalmazkodjanak a változó környezethez. Alapvető szerepet játszanak az ökológiai rendszerekben és az emberi egészségben, de bizonyos fajtáik betegségeket is okozhatnak.

A baktériumok sejtjei egyszerűbb felépítésűek, mint az állati vagy növényi sejtek. Egy baktériumsejt szerkezete a következő részekből áll:

1. Sejthártya: Ez a féláteresztő réteg szabályozza az anyagcserét, és megakadályozza, hogy a káros anyagok bejussanak a sejtbe.
2. Sejtfal: A sejtfal biztosítja a baktérium formáját és védelmet nyújt a külső környezetből érkező hatásokkal szemben.
3. Citoplazma: A sejtfalon belül található, és itt zajlanak a sejt életfolyamatai. A citoplazmában találhatóak az enzimek és a riboszómák.
4. Genetikai anyag: A baktériumoknak nincs valódi sejtmagjuk, így DNS-ük szabadon úszik a citoplazmában.

A baktériumok gyorsan és egyszerűen szaporodnak az úgynevezett bináris hasadás útján. Ez azt jelenti, hogy egy sejt két egyenlő részre osztódik, majd mindkettő tovább növekszik és újra osztódik. Ez a folyamat ideális körülmények között óránkénti szaporodást tesz lehetővé.

A baktériumokat különböző tulajdonságok alapján lehet csoportosítani. Az egyik leggyakoribb módszer az alakjuk alapján történik, melyek a következők:

1. Kokkusz: gömb alakú baktériumok, például a Streptococcus és a Staphylococcus nemzetségek.
2. Bacillus: pálcika alakú baktériumok, mint a Bacillus és Escherichia.
3. Spirillum: spirális vagy csavart alakú baktériumok, például a Spirillum.

A baktériumokat ezen kívül gram-pozitív és gram-negatív típusokba is sorolják a sejtfaluk szerkezete alapján. A Gram-festési eljárás egy laboratóriumi módszer, amellyel megkülönböztetik ezeket a típusokat, így könnyebben meghatározhatóak, melyek okozhatnak betegségeket.

A baktériumok kulcsszerepet játszanak az ökológiai rendszerek működésében. Néhány baktérium képes lebontani a szerves anyagokat, így segítenek a szén, a nitrogén és más fontos elemek újrahasznosításában. Ezek a lebontó baktériumok gyakran megtalálhatóak a talajban és a vízben, és nagyban hozzájárulnak a tápanyag-körforgáshoz.

Más baktériumok szimbiotikus kapcsolatban élnek különféle élőlényekkel. Például a hüvelyes növények gyökereinél élő Rhizobium baktériumok képesek megkötni a levegő nitrogénjét, és ezzel nitrogént biztosítanak a növény számára.

Bár a baktériumok többsége ártalmatlan vagy jótékony hatású, egyesek betegségeket okoznak emberekben, állatokban és növényekben is. Az emberre veszélyes baktériumok közé tartoznak például a következők:

1. Escherichia coli: Ezen baktérium néhány törzse ételmérgezést okozhat.
2. Mycobacterium tuberculosis: A tüdő tuberkulózis nevű betegségét okozza.
3. Staphylococcus aureus: Fertőzéseket okozhat a bőrön, sőt, súlyos esetekben vérmérgezéshez is vezethet.

Az antibiotikumok olyan anyagok, amelyek gátolják a baktériumok szaporodását, vagy elpusztítják őket. Az antibiotikumok megjelenése az orvostudományban forradalmi jelentőségű volt, és számos korábban halálos betegséget kezelhetővé tett. Az antibiotikumok túlzott vagy helytelen használata azonban rezisztens baktériumtörzsek kialakulásához vezetett, amelyek ellenállnak a kezelésnek. Az antibiotikum-rezisztencia napjainkban komoly közegészségügyi probléma, és folyamatos kutatást igényel a megoldása.

Az emberi test számos baktériumnak ad otthont, különösen a bélben. Ezek a baktériumok, amelyek együttesen alkotják a mikrobiomot, segítenek az emésztésben, az immunrendszer működésében, és egyes vitaminok előállításában. Az emberi mikrobiom megőrzése érdekében fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás és a szükségtelen antibiotikum-használat kerülése.

A baktériumokat nemcsak az ökológiai rendszerekben és az egészségügyben hasznosítják, hanem az iparban és a technológiában is. A baktériumok segítségével például tejtermékeket (joghurtot, sajtot) állítanak elő, valamint bizonyos baktériumok fontos szerepet játszanak a gyógyszergyártásban is. Ezen kívül a biotechnológiában is alkalmazzák őket, például bioüzemanyagok előállításához vagy szennyezett talaj tisztításához.

A baktériumok rendkívül változatos és sokrétű élőlények, amelyek életünk minden területén jelen vannak. Szerepük nem csupán a betegségek okozásában merül ki, hanem alapvető résztvevői az ökológiai folyamatoknak és az emberi egészség megőrzésének is.

Végső soron az ógörög βακτηρία szóból.

• bakteriológus
• (összetételek): baktériumellenes, baktériumfegyver, baktériumfélék, baktériumháború, baktériummentes, baktériumölő, baktériumtelep, baktériumtenyészet, ecetbaktérium, talajbaktérium, tejsavbaktérium

• baktérium - Értelmező szótár (MEK)
• baktérium - Etimológiai szótár (UMIL)
• baktérium - Szótár.net (hu-hu)
• baktérium - DeepL (hu-de)
• baktérium - Яндекс (hu-ru)
• baktérium - Google (hu-en)
• baktérium - Helyesírási szótár (MTA)
• baktérium - Wikidata
• baktérium - Wikipédia (magyar)