banktisztviselő

Üdvözlöm, Ön a banktisztviselő szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a banktisztviselő szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a banktisztviselő szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a banktisztviselő szóról tudni kell, itt található. A banktisztviselő szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. Abanktisztviselő és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.

Kiejtés

  • IPA:

Főnév

banktisztviselő

  1. Bankban alkalmazott tisztviselő. [1]

Etimológia

bank +‎ tisztviselő, a német Bankbeamte szó tükörfordítása

Fordítások

Ragozás

banktisztviselő ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset banktisztviselő banktisztviselők
tárgyeset banktisztviselőt banktisztviselőket
részes eset banktisztviselőnek banktisztviselőknek
-val/-vel banktisztviselővel banktisztviselőkkel
-ért banktisztviselőért banktisztviselőkért
-vá/-vé banktisztviselővé banktisztviselőkké
-ig banktisztviselőig banktisztviselőkig
-ként banktisztviselőként banktisztviselőkként
-ul/-ül - -
-ban/-ben banktisztviselőben banktisztviselőkben
-on/-en/-ön banktisztviselőn banktisztviselőkön
-nál/-nél banktisztviselőnél banktisztviselőknél
-ba/-be banktisztviselőbe banktisztviselőkbe
-ra/-re banktisztviselőre banktisztviselőkre
-hoz/-hez/-höz banktisztviselőhöz banktisztviselőkhöz
-ból/-ből banktisztviselőből banktisztviselőkből
-ról/-ről banktisztviselőről banktisztviselőkről
-tól/-től banktisztviselőtől banktisztviselőktől
banktisztviselő birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én banktisztviselőm banktisztviselőim
a te banktisztviselőd banktisztviselőid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
banktisztviselője banktisztviselői
a mi banktisztviselőnk banktisztviselőink
a ti banktisztviselőtök banktisztviselőitek
az ő banktisztviselőjük banktisztviselőik

Jegyzetek

  1. Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk. Pusztai Ferenc. 2. kiad. Budapest: Akadémiai. 2003. ISBN 978-963-05-8416-6