belief–desire–intention software model

belief–desire–intention software model (tsz. belief–desire–intention software models)

1. (informatika, mesterséges intelligencia) A Belief–Desire–Intention (BDI) szoftvermodell egy intelligens ügynök-architektúra, amelyet az emberi döntéshozatal és viselkedés modellezésének analógiájára fejlesztettek ki. Ezt a modellt széles körben alkalmazzák mesterséges intelligenciában, autonóm rendszerekben, valamint intelligens robotikában és szimulációs rendszerekben.

A BDI-modell az ügynökorientált programozás (agent-oriented programming) egyik legismertebb és legmegalapozottabb paradigmája.

A BDI-modell az ügynök mentális állapotát három fő komponensre bontja:

1. Belief – Hiedelmek: az ügynök tudása vagy feltételezése a világról (lehet pontatlan vagy hiányos)
2. Desire – Vágyak / Célok: azok a dolgok, amiket az ügynök el akar érni
3. Intention – Szándékok: azok a célok, amelyeket az ügynök aktívan elhatározott, hogy elér (végrehajtási tervekhez kötve)

Az ügynök által ismert tények és információk:

• lehetnek szenzoradatokból származó, múltbeli tapasztalatok, más ügynökök közlései
• nem feltétlenül igazak vagy teljesek
• reprezentálhatók például predikátumlogikában vagy bármely tudásreprezentációs nyelvben

Az ügynök lehetséges céljai vagy preferált állapotai:

• például: „legyen tele az akkumulátor”, „találjam meg a célpontot”
• a vágyak nem mindig teljesíthetőek egyszerre (konfliktusos célok)

A kiválasztott vágyak közül azok, amelyeket az ügynök ténylegesen végre akar hajtani:

• a „tervhalmaz”, amely mentén az ügynök cselekszik
• tartalmazzák a végrehajtandó lépések szekvenciáját
• egyszerre korlátozzák és vezérlik az ügynök viselkedését

A BDI-ügynök egy folyamatos ciklusban működik (mint egy operációs rendszer):

1. Érzékelés (Perceive)
↓
2. Hiedelmek frissítése (Update Beliefs)
↓
3. Célok meghatározása (Generate Desires)
↓
4. Szándék kiválasztása (Filter Intentions)
↓
5. Terv kiválasztása (Plan)
↓
6. Cselekvés (Act)
↓
… ciklus újraindul

A ciklus lehet időalapú, eseményalapú vagy kombinált (reaktív + proaktív).

• „A konyha piszkos”
• „A porszívó töltöttsége 80%”

• „Legyen minden szoba tiszta”
• „Legyen feltöltve az akku”

• „Először a konyhát takarítom ki, majd visszatérek a dokkolóra”

1. Menj a konyhába
2. Kapcsold be a porszívót
3. Ellenőrizd az akkuszintet
4. Menj vissza a dokkolóra

BDI-modellt több nyelvben és keretrendszerben is megvalósították:

• Multi-agent BDI rendszerek (kommunikáció, kooperáció)
• Intention-revision stratégiák (szándék felülírás dinamikus világban)
• Learning-enhanced BDI (tanuló BDI-ügynökök, reinforcement learning integráció)
• Hybrid BDI + Rule-based vagy Logic-based architektúrák

A Belief–Desire–Intention (BDI) modell egy mentális állapotalapú ügynök-architektúra, amely a mesterséges intelligenciában emberhez hasonló döntéshozatalt modellez. Három fő komponensre épül: hiedelmek (a világ képe), vágyak (célok), és szándékok (a végrehajtandó célok). A BDI-modellek lehetővé teszik autonóm rendszerek rugalmas és intelligens viselkedését.

• belief–desire–intention software model - Szótár.net (en-hu)
• belief–desire–intention software model - Sztaki (en-hu)
• belief–desire–intention software model - Merriam–Webster
• belief–desire–intention software model - Cambridge
• belief–desire–intention software model - WordNet
• belief–desire–intention software model - Яндекс (en-ru)
• belief–desire–intention software model - Google (en-hu)
• belief–desire–intention software model - Wikidata
• belief–desire–intention software model - Wikipédia (angol)