combinatorics

Üdvözlöm, Ön a combinatorics szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a combinatorics szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a combinatorics szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a combinatorics szóról tudni kell, itt található. A combinatorics szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. Acombinatorics és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.

Főnév

combinatorics (tsz. combinatoricses)

  1. (informatika) kombinatorika

A kombinatorika a diszkrét matematika egyik ága, amely véges (vagy megszámlálható) halmazok elemeinek kiválasztási, rendezési, csoportosítási lehetőségeivel foglalkozik. Alkalmazzák algoritmusok, gráfelmélet, valószínűségszámítás, számítástudomány és kriptográfia területén is.



🧠 Alapvető kérdéstípusok a kombinatorikában

  1. Hányféleképpen választhatunk ki elemeket adott feltételek mellett?
  2. Hányféleképpen rendezhetők el az elemek?
  3. Mi változik, ha számít a sorrend vagy ismétlődhetnek az elemek?



🧱 Alapfogalmak és képletek

1. Permutációk (sorrend számít, nincs ismétlés)

Hányféleképpen rendezhető el n különböző elem?

Képlet:

P(n) = n!

Példa: 3 elem (A, B, C) → 3! = 6 sorrend: ABC, ACB, BAC, BCA, CAB, CBA



2. Variációk (sorrend számít, k elem n-ből, nincs ismétlés)

Hányféleképpen választhatunk ki k elemet n-ből, ha sorrend számít?

Képlet:

V(n, k) = \frac{n!}{(n - k)!}

Példa: Hányféleképp választhatunk ki 2 betűt 4-ből (A, B, C, D) sorrendesen? V(4, 2) = 4×3 = 12



3. Kombinációk (sorrend nem számít, nincs ismétlés)

Hányféleképpen választhatunk ki k elemet n-ből, ha nem számít a sorrend?

Képlet:

C(n, k) = \binom{n}{k} = \frac{n!}{k!(n - k)!}

Példa: 4 diák közül válasszunk ki 2-t egy projektcsoportra → C(4, 2) = 6



4. Ismétléses kombináció

Hányféleképpen választhatunk ki k elemet n típusból, ismétléssel, sorrend nem számít?

Képlet:

\binom{n + k - 1}{k}

Példa: Válasszunk 3 fagyit 2 ízből (pl. csoki és vanília, lehet 3 csoki is):



5. Ismétléses permutáció

n elem, de vannak benne azonosak – hány különböző sorrend létezik?

Képlet:

\frac{n!}{k_1! \cdot k_2! \cdot \ldots \cdot k_m!}

Példa: Hány különböző sorrendje van az „ANA” szónak?

3 betű, 2 A →



🧠 Fontos kombinatorikai elvek

1. Szorzási szabály

Ha egy feladat több lépésből áll, és az első lépésnek n₁, a másodiknak n₂ lehetősége van:

\text{Összes lehetőség} = n_1 \times n_2 \times \ldots \times n_k

2. Additív szabály

Ha az egyik vagy a másik lehetőség történhet meg:

\text{Összes lehetőség} = n_1 + n_2 + \ldots + n_k

🎲 Kapcsolat a valószínűségszámítással

A kombinatorika adja az alapot a klasszikus valószínűségszámításhoz:

P = \frac{\text{kívánt esetek száma}}{\text{összes esetek száma}}

🧮 Példák gyakorlásra

  1. Hányféleképp ülhet le 5 ember 5 székre?
    • 5! = 120
  2. Hányféleképp választhatunk 3 könyvet 10-ből, ha nem számít a sorrend?
  3. Hány háromjegyű szám alkotható 1–9 számjegyekből, ha nem ismétlődhetnek?
    • V(9, 3) = 9×8×7 = 504



📚 Hol használják a kombinatorikát?

  • Kriptográfia – kulcsok száma
  • Játéktervezés – lehetséges játékállások
  • Adattömörítés – kódlehetőségek
  • Bioinformatika – génkombinációk
  • Valószínűségi modellek – kártyajátékok, dobókockák, szerencsejátékok