combinatorics (tsz. combinatoricses)
A kombinatorika a diszkrét matematika egyik ága, amely véges (vagy megszámlálható) halmazok elemeinek kiválasztási, rendezési, csoportosítási lehetőségeivel foglalkozik. Alkalmazzák algoritmusok, gráfelmélet, valószínűségszámítás, számítástudomány és kriptográfia területén is.
Hányféleképpen rendezhető el
n
különböző elem?
Képlet:
P(n) = n!
Példa: 3 elem (A, B, C) → 3! = 6 sorrend: ABC, ACB, BAC, BCA, CAB, CBA
Hányféleképpen választhatunk ki
k
elemetn
-ből, ha sorrend számít?
Képlet:
V(n, k) = \frac{n!}{(n - k)!}
Példa: Hányféleképp választhatunk ki 2 betűt 4-ből (A, B, C, D) sorrendesen? V(4, 2) = 4×3 = 12
Hányféleképpen választhatunk ki
k
elemetn
-ből, ha nem számít a sorrend?
Képlet:
C(n, k) = \binom{n}{k} = \frac{n!}{k!(n - k)!}
Példa: 4 diák közül válasszunk ki 2-t egy projektcsoportra → C(4, 2) = 6
Hányféleképpen választhatunk ki
k
elemetn
típusból, ismétléssel, sorrend nem számít?
Képlet:
\binom{n + k - 1}{k}
Példa: Válasszunk 3 fagyit 2 ízből (pl. csoki és vanília, lehet 3 csoki is):
n
elem, de vannak benne azonosak – hány különböző sorrend létezik?
Képlet:
\frac{n!}{k_1! \cdot k_2! \cdot \ldots \cdot k_m!}
Példa: Hány különböző sorrendje van az „ANA” szónak?
3 betű, 2 A →
Ha egy feladat több lépésből áll, és az első lépésnek n₁
, a másodiknak n₂
lehetősége van:
\text{Összes lehetőség} = n_1 \times n_2 \times \ldots \times n_k
Ha az egyik vagy a másik lehetőség történhet meg:
\text{Összes lehetőség} = n_1 + n_2 + \ldots + n_k
A kombinatorika adja az alapot a klasszikus valószínűségszámításhoz:
P = \frac{\text{kívánt esetek száma}}{\text{összes esetek száma}}