Üdvözlöm, Ön a
expectation–maximization algorithm szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a
expectation–maximization algorithm szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a
expectation–maximization algorithm szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a
expectation–maximization algorithm szóról tudni kell, itt található. A
expectation–maximization algorithm szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. A
expectation–maximization algorithm és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.
Főnév
expectation–maximization algorithm (tsz. expectation–maximization algorithms)
- (informatika) A Expectation–Maximization (EM) algoritmus egy iteratív optimalizálási módszer, amelyet valószínűségi modellek paramétereinek becslésére használnak olyan esetekben, amikor az adatok részben megfigyelhetők vagy rejtettek. Kiemelkedő szerepet játszik a statikai tanulásban, gépi tanulásban, különösen a rejtett változós modellekben, például Gauss-keverék modellek (GMM) vagy hiányzó adatok kezelése esetén.
🧠 1. Alapötlet
Ahelyett, hogy közvetlenül maximalizálnánk a hiányos adathalmaz likelihoodját, az EM algoritmus váltogatja:
- az elvárható teljes likelihood kiszámítását (E-lépés),
- és annak maximalizálását a paraméterekre nézve (M-lépés).
🔁 2. Iteratív lépések
Initializáció: kezdő paraméterek 
E-lépés (Expectation):
- Számítsuk ki az elvárt log-likelihood értékét a rejtett változók figyelembevételével, a jelenlegi paraméterbecslések alapján:

M-lépés (Maximization):
- Maximalizáljuk az elvárt log-likelihood függvényt:

Ismétlés, amíg az
értékek nem konvergálnak vagy a javulás elhanyagolható
📐 3. Mikor használjuk?
- Az adathalmaz hiányos, részleges (pl. nem minden érték ismert)
- Rejtett változók vannak a modellben (pl. klasztertagság)
- Valószínűségi modell (pl. Gauss-keverék, HMM, Bayesian networks)
🎯 4. Tipikus alkalmazás: Gauss-keverék modellek (GMM)
Tegyük fel, hogy egy adathalmaz különböző Gauss-eloszlások keveréke, de nem tudjuk, melyik pont melyikhez tartozik.
- E-lépés: kiszámítjuk a valószínűséget, hogy egy pont egy adott klaszterhez tartozik
- M-lépés: frissítjük a klaszterek középértékét, szórását és keverési arányát
📈 5. Előnyök
✅ Széles körűen alkalmazható valószínűségi modellekre ✅ Hiányos vagy rejtett adatok kezelésére ideális ✅ Konvergens: minden iteráció javítja (vagy nem rontja) a likelihood értéket ✅ Gyakorlatban jól működik GMM-ek, HMM-ek esetén
⚠️ 6. Hátrányok
❌ Csak lokális maximumot találhat – nem garantálja a globális optimumot ❌ Érzékeny a kezdőparaméterekre ❌ Lassú konvergencia lehet, különösen nagy modellek esetén ❌ Nem konvex: több lokális maximum lehetséges
🐍 7. Egyszerű Python-példa (GMM – sklearn)
from sklearn.mixture import GaussianMixture
import numpy as np
X = np.random.randn(300, 2) # kétdimenziós adat
gmm = GaussianMixture(n_components=2)
gmm.fit(X)
print("Keverési súlyok:", gmm.weights_)
print("Klaszter középpontok:", gmm.means_)
A fit()
metódus az EM algoritmust használja a GMM paramétereinek becslésére.
🧾 8. Összefoglalás
A Expectation–Maximization algoritmus (EM):
- Egy általános iteratív eljárás a maximum likelihood (ML) vagy maximum a posteriori (MAP) paraméterbecsléshez
- Kiemelten hasznos rejtett változók vagy hiányos adatok esetén
- Két fő lépésből áll:
- E-lépés: várható érték becslése
- M-lépés: paraméterfrissítés
- Alkalmazási példák: GMM, HMM, hiányzó adatok imputálása, Bayesi modellek