információelmélet

• IPA:

információelmélet

1. (matematika, információelmélet) Az információval, mint az új ismeretté értelmezett adattal foglalkozó matematikai, illetve hírközlési tudományterület. Főként az információ keletkezésével, struktúrájával, kezelésével, tárolásával, elérésével és továbbításával foglalkozik. Az információelmélet ezenkívül tanulmányozza az információ különböző felhasználását, az információs rendszereket.

Az információelmélet egy alapvető tudományterület a kommunikációs rendszerek, az adattárolás és az adatok feldolgozása terén. A területet Claude Shannon indította útjára 1948-ban, amikor megjelentette híres dolgozatát, amelyben meghatározta az információ mennyiségi mérésének alapjait, és ezzel létrehozta a modern információelméletet. Az elmélet középpontjában az információ, a kódolás, az átvitel és az adattömörítés áll.

Az információelmélet célja annak megértése, hogy hogyan lehet az információt hatékonyan továbbítani egy adó és egy vevő között egy zajos csatornán keresztül. Shannon megalkotta az információmennyiség mérésének módját, amelyet bit-nek nevezett. Egy bit az információ legkisebb egysége, amely két lehetséges állapotot különböztet meg (például „0” és „1”).

Az információ a bizonytalanság csökkentésére szolgál. Ha egy esemény kimenetele teljesen megjósolható, akkor nincs információtartalma. Ha azonban egy esemény kimenetele bizonytalan, akkor az esemény bekövetkezése információt hordoz. Az információelmélet alapfeltevése, hogy minden kommunikációs csatorna lényege az információ átvitele, és ennek mérésére szolgálnak különböző eszközök és modellek.

Az entropia egy olyan mérték, amely a bizonytalanság vagy a kiszámíthatatlanság mértékét jelzi egy adott információforrásnál. Shannon bevezette az entropia fogalmát, hogy mérje az átlagos információmennyiséget, amely egy adott forrásból származik. Egy magas entropiájú rendszer esetében több információ szükséges a pontos leíráshoz, mivel több lehetséges kimenetel van. Az entropia képlete:

<display="block">H(X) = - \sum_{i} p(x_i) \log_2 p(x_i)</math>

ahol ${\textstyle p(x_{i})}$ annak az eseménynek a valószínűsége, hogy az ${\textstyle X}$ változó ${\textstyle x_{i}}$ értéket vesz fel. Az entropia tehát a várható információmennyiséget méri egy adott forrás kimeneteleinek valószínűségeloszlása alapján.

Az információ kódolása lehetővé teszi az adatok hatékony továbbítását vagy tárolását. A kódolás során egy üzenetet valamilyen formába alakítanak át, amely megfelel a kommunikációs vagy tárolási rendszer követelményeinek. Shannon kódolási tétele szerint az optimális kódok hossza az egyes szimbólumok előfordulási valószínűségétől függ. Egy ritkább szimbólumhoz hosszabb kód rendelhető, míg a gyakoribb szimbólumokhoz rövidebb kód tartozhat.

A zajos csatornák olyan kommunikációs utak, ahol a továbbított jelek torzulnak, részben elvesznek vagy véletlenszerű zajjal keverednek. Shannon zajos csatorna-tétele azt írja le, hogy létezik egy határ, az úgynevezett csatornakapacitás, amely megmutatja, hogy mennyi információt lehet hibamentesen továbbítani egy zajos csatornán egy adott időegység alatt. Ez a tétel egyúttal kijelöli a határait annak, hogy milyen mértékben csökkenthető az információveszteség a zajos csatornákon.

A kölcsönös információ két változó közötti függőség mértékét adja meg, vagyis azt, hogy mennyi információt tartalmaz az egyik változó a másikról. A kölcsönös információt így definiáljuk:

$${\displaystyle I(X;Y)=H(X)-H(X|Y)}$$

ahol ${\textstyle H(X)}$ az ${\textstyle X}$ entropiája, és ${\textstyle H(X|Y)}$ az ${\textstyle X}$-ről való bizonytalanság, miután ${\textstyle Y}$ értékeit megfigyeltük. Ez a mérőszám fontos a kommunikációs rendszerek tervezésénél, mert megmutatja, hogy mennyi információ jut át ténylegesen a csatornán, és mennyi marad bizonytalan a csatorna zajossága miatt.

Az adattömörítés célja, hogy csökkentse az adatok tárolásához vagy továbbításához szükséges helyet anélkül, hogy az eredeti információt elvesztené. Két fő típusú adattömörítési módszer létezik: veszteségmentes és veszteséges tömörítés.

• Veszteségmentes tömörítés: Olyan módszer, amelynél az adatokat tömörítik, majd a kibontás után pontosan vissza lehet állítani az eredeti adatokat. Példák: Huffman-kódolás, Run-length encoding (RLE), Lempel-Ziv-Welch (LZW) algoritmus.
• Veszteséges tömörítés: Az ilyen tömörítés során bizonyos információkat elveszítenek, de az adatok tömörítés utáni változata még mindig használható a kívánt célra. Ezt gyakran alkalmazzák multimédiás fájloknál (pl. JPEG képek, MP3 audió).

Shannon információelméleti alapelvei megmutatták, hogy az optimális veszteségmentes tömörítés mértékét az információforrás entropiája határozza meg.

A csatornakódolás célja, hogy az információkat olyan formába alakítsa, amely ellenállóbb a zajjal szemben, ami lehetővé teszi a hibamentes adatátvitelt zajos csatornákon keresztül. A hibajavító kódok segítenek az átvitel során fellépő hibák javításában.

• Hibadetektáló kódok: Olyan kódok, amelyek segítségével felismerhető az átvitt adatok hibás volta. Egy példa a paritásellenőrzés.
• Hibajavító kódok: Ezek nemcsak felismerik, de javítani is tudják az átvitt adatokban előforduló hibákat. Példák: Hamming-kód, Reed-Solomon kód.

Az információelmélet nagy hatással volt a távközlési rendszerek fejlődésére. A mobilkommunikációs hálózatoktól kezdve az internetes adatátvitelig a modern távközlés mind Shannon elméletein alapul. A csatornák optimalizálása és a hibajavító kódok alkalmazása mind a rendszer stabilitását és hatékonyságát növeli.

Az információelmélet másik fontos alkalmazási területe a kriptográfia, ahol az adatok titkosítása és biztonságos átvitele során Shannon tételei kulcsszerepet játszanak. A kölcsönös információ és az entropia mérése kritikus szerepet játszik a titkosítási algoritmusok tervezésében, hogy minimalizálják a kód feltörésének lehetőségét.

A modern adattárolási technikák, például a fájlformátumok (zip, rar) és a multimédiás adatok tömörítési eljárásai, szintén szorosan kapcsolódnak az információelmélethez. A digitális adatokat úgy tárolják, hogy az entropiát minimalizálják, így a tárolt információ kevesebb helyet foglal.

Az információelmélet a gépi tanulás és az AI területein is jelentős hatással van, különösen az adatok reprezentációjában és feldolgozásában. Az algoritmusok gyakran alkalmazzák az entropia és a kölcsönös információ fogalmát a modellek optimalizálására és a döntéshozatal során.

Az információelmélet mára a digitális korszak egyik legfontosabb tudományterületévé vált. Shannon forradalmi munkája megalapozta a modern kommunikációt, az adattömörítést és a hibajavítást, amelyek nélkülözhetetlenek a mai számítástechnikai és távközlési rendszerekben. A terület folyamatosan fejlődik, és újabb kihívásokkal néz szembe, különösen az egyre bonyolultabb adattovábbítási és feldolgozási igények kezelésében.

információ +‎ elmélet

• információelmélet - Értelmező szótár (MEK)
• információelmélet - Etimológiai szótár (UMIL)
• információelmélet - Szótár.net (hu-hu)
• információelmélet - DeepL (hu-de)
• információelmélet - Яндекс (hu-ru)
• információelmélet - Google (hu-en)
• információelmélet - Helyesírási szótár (MTA)
• információelmélet - Wikidata
• információelmélet - Wikipédia (magyar)