izoszorbid
Az izoszorbid nitrátként működik, amely az érfalak simaizomsejtjeinek ellazulását idézi elő, így tágítja az ereket. A nitrátok nitrogén-oxidot (NO) bocsátanak ki, amely elősegíti az érfalak simaizmainak relaxációját. Ennek hatására a következő folyamatok valósulnak meg: - Vénás tágítás: Csökkenti a szívre nehezedő előterhelést azáltal, hogy a vénák tágulnak, így kevesebb vér visszaáramlik a szívbe. - Artériás tágítás: A szív vérellátásának javítása érdekében tágítja az artériákat, ami növeli a vér áramlását a szívizomhoz.
Az izoszorbidot az alábbiak kezelésére használják: - Angina pectoris: Az izoszorbid segít csökkenteni a szívinfarktus és angina pectoris tüneteit, lehetővé téve a betegek számára, hogy nagyobb fizikai aktivitást végezzenek fájdalom nélkül. - Szívelégtelenség: Bizonyos esetekben a szívelégtelenség kezelésére is alkalmazzák, hogy javítsák a szív pumpáló képességét.
Az izoszorbid adagolása a készítmény formájától (mononitrát vagy dinitrát) és a kezelendő állapottól függ. Az izoszorbid-mononitrátot általában napi egyszer vagy kétszer szedik, míg az izoszorbid-dinitrátot az angina rohamainak megelőzésére használják, és szükség szerint alkalmazható. Az adagok beállítását az orvos határozza meg, figyelembe véve a beteg állapotát és a kezelésre adott választ.
Az izoszorbid szedése során néhány mellékhatás előfordulhat, amelyek közül a leggyakoribbak: - Fejfájás: A vasodilatáció miatt gyakran előfordul. - Szédülés vagy ájulás: A vérnyomás csökkenése miatt. - Hányinger: Ritkábban előforduló mellékhatás. - Bőrkiütés vagy viszketés: Allergiás reakciók formájában jelentkezhet.
Az izoszorbid egy hatékony gyógyszer, amelyet angina pectoris és szívelégtelenség kezelésére használnak. A vasodilatáló hatása révén csökkenti a szív terhelését és javítja a szív oxigénellátását. Fontos a megfelelő adagolás és az orvosi útmutatások betartása a mellékhatások minimalizálása érdekében.