jód

• IPA:

jód

1. (kémia) A periódusos rendszer 53. nem fém eleme. Vegyjel: I Fajsúly: 126,9044

A jód egy nyomelem és kémiai elem, amely az emberi szervezet működéséhez elengedhetetlen. Elsősorban a pajzsmirigy hormontermeléséhez szükséges, és így fontos szerepet játszik az anyagcsere szabályozásában, a növekedésben és a fejlődésben. Az étrendben és különféle fertőtlenítőszerekben is jelen van, mivel erős antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik.

A jód a pajzsmirigyben tárolódik, ahol a pajzsmirigyhormonok (tiroxin – T4, és trijód-tironin – T3) termeléséhez szükséges. Ezek a hormonok befolyásolják az anyagcsere sebességét, szabályozzák a növekedést és a fejlődést, valamint hatással vannak a testhőmérsékletre, a szívritmusra és a fehérjeszintézisre.

Fertőtlenítőszerként a jód közvetlenül a mikroorganizmusok fehérjéit és sejtmembránjait támadja meg, oxidálja őket, és ezzel elpusztítja a baktériumokat, vírusokat és gombákat. A jódot helyi fertőtlenítőként alkalmazzák bőrön, sebeknél, valamint sebészeti beavatkozások előtt.

A jód elsődleges szerepe a pajzsmirigy egészségének fenntartása, mivel a pajzsmirigyhormonok előállításához nélkülözhetetlen. A jódhiány pajzsmirigy-alulműködéshez, golyvához és súlyos esetekben mentális és fizikai fejlődési rendellenességekhez vezethet.

A jódot széles körben használják bőr- és sebfertőtlenítőként. Például a povidon-jód egy jól ismert jódalapú fertőtlenítőszer, amelyet orvosi beavatkozások előtt, kisebb sebek tisztítására és bőrfertőtlenítésre alkalmaznak.

Sugárveszély esetén a jódpótlást használják a radioaktív jód felszívódásának megelőzésére a pajzsmirigyben. A kálium-jodid tabletták telítik a pajzsmirigyet nem radioaktív jóddal, megakadályozva a radioaktív jód felszívódását és felhalmozódását.

A jódhiány világszerte elterjedt probléma, különösen a jódhiányos területeken, ahol az étrend nem tartalmaz elegendő mennyiségű jódot. Ennek kezelése érdekében jódozott sót, étrend-kiegészítőket vagy jódpótló tablettákat alkalmaznak.

A jód általában biztonságos, ha az ajánlott mennyiségben fogyasztják vagy alkalmazzák, de túlzott mennyiség vagy érzékenység esetén mellékhatásokat okozhat.

• Jódallergia: Néhány embernél jódallergia alakulhat ki, amely bőrpírt, viszketést, csalánkiütést, vagy súlyosabb esetekben anafilaxiát okozhat.
• Jódmérgezés: Túlzott jódbevitel esetén jódmérgezés alakulhat ki, amely tünetei közé tartozik a fémes íz, hányinger, hányás, gyomorfájdalom és hasmenés. Nagyobb mennyiségben a jód súlyosan károsíthatja a pajzsmirigy működését, ami pajzsmirigy-túlműködéshez vagy alulműködéshez vezethet.
• Bőrirritáció: Helyileg alkalmazva a jód irritálhatja a bőrt, különösen ha nagyobb felületeken vagy hosszabb ideig használják.

A jód használata bizonyos helyzetekben vagy betegségek esetén nem ajánlott, illetve fokozott óvatosságot igényel:

• Pajzsmirigybetegség: Pajzsmirigy-túlműködésben szenvedő betegeknél a jód alkalmazása ronthatja az állapotot. Pajzsmirigy-alulműködésben szenvedőknek is óvatosan kell alkalmazniuk a jódot.
• Jódallergia: Akik jódallergiában szenvednek, kerülniük kell a jód használatát, különösen helyileg alkalmazott fertőtlenítőszerként.
• Terhesség és szoptatás: Terhesség és szoptatás alatt a túlzott jódbevitel károsíthatja a magzat vagy a csecsemő pajzsmirigyének működését.

A jód kölcsönhatásba léphet bizonyos gyógyszerekkel, különösen azokkal, amelyek a pajzsmirigy működését befolyásolják.

• Pajzsmirigyhormonok: Pajzsmirigybetegség kezelésére használt gyógyszerek (például levotiroxin) befolyásolhatják a jód szükségletét, ezért fontos az orvosi konzultáció.
• Vérnyomáscsökkentők és vízhajtók: Bizonyos vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, például a kálium-megtakarító vízhajtók kölcsönhatásba léphetnek a jódpótló szerekkel, ami a káliumszint veszélyes növekedéséhez vezethet a vérben.

• Fertőtlenítésre: Sebek és bőrfelületek fertőtlenítése esetén a jódoldatot közvetlenül a bőrre vagy sebbe kell felvinni, majd hagyni kell megszáradni.
• Jódpótlásra: Jódhiány kezelésére vagy megelőzésére a jódot jódozott sóval, étrend-kiegészítőkkel vagy jódpótló tablettákkal juttathatjuk a szervezetbe. Az ajánlott napi bevitel felnőttek számára 150 mikrogramm, de terhesség és szoptatás alatt ez az érték magasabb.

A jód nélkülözhetetlen a pajzsmirigy hormontermeléséhez és a szervezet anyagcsere-szabályozásához, valamint széles körben használják fertőtlenítőszerként is. Bár általában biztonságos, fontos odafigyelni a megfelelő mennyiség bevitelére és alkalmazására, mivel túlzott fogyasztása vagy használata pajzsmirigyproblémákhoz és egyéb mellékhatásokhoz vezethet.

• jód - Értelmező szótár (MEK)
• jód - Etimológiai szótár (UMIL)
• jód - Szótár.net (hu-hu)
• jód - DeepL (hu-de)
• jód - Яндекс (hu-ru)
• jód - Google (hu-en)
• jód - Helyesírási szótár (MTA)
• jód - Wikidata
• jód - Wikipédia (magyar)