kártékony szoftver

Magyar

Kiejtés

IPA:

Főnév

kártékony szoftver

(informatika) A kártékony szoftver (angolul malware, amely a “malicious software” rövidítése) egy olyan szoftver vagy program, amelyet arra terveztek, hogy kárt okozzon számítógépes rendszerekben, adatokat lopjon, vagy más káros tevékenységet végezzen. A kártékony szoftverek széles körben használt módszerek a kibertámadások során, és különböző típusokban fordulnak elő, például vírusok, férgek, trójaiak, zsarolóprogramok és kémprogramok formájában.

A kártékony szoftverek fő típusai:

Vírusok:
- A vírus egy önreplikáló kártékony program, amely egy futtatható fájlhoz vagy dokumentumhoz kapcsolódik, és terjedése érdekében a fertőzött fájlokkal együtt terjed. Amikor a felhasználó futtatja a fertőzött fájlt, a vírus aktiválódik, és megpróbálja továbbterjeszteni magát a rendszerben vagy más rendszerekbe.
Férgek (Worms):
- A férgek hasonlóan terjednek, mint a vírusok, de nem igénylik egy fájl megnyitását vagy futtatását a terjedéshez. A férgek gyakran hálózatokon keresztül terjednek, és a fertőzött rendszerekből más rendszerekbe másolódnak. Károsíthatják a hálózati teljesítményt és túlterhelhetik a rendszereket.
Trójai programok (Trojans):
- A trójaiak olyan kártékony programok, amelyek hasznos vagy ártalmatlan programként álcázzák magukat, de valójában káros tevékenységet végeznek a háttérben, például hátsó ajtót nyitnak a támadók számára, hogy hozzáférjenek a rendszerhez.
Zsarolóprogramok (Ransomware):
- A zsarolóprogramok titkosítják a felhasználó adatait, és váltságdíjat követelnek a fájlok visszafejtéséért. Ha a felhasználó nem fizet, az adatok véglegesen elérhetetlenné válhatnak.
Kémprogramok (Spyware):
- A kémprogramok titokban figyelik a felhasználói tevékenységeket, például a böngészési szokásokat, jelszavakat vagy személyes adatokat, és ezeket az információkat továbbítják a támadónak. Gyakran anélkül futnak, hogy a felhasználó tudatában lenne a jelenlétüknek.
Adware:
- Az adware olyan program, amely a felhasználó számára kéretlen reklámokat jelenít meg. Bár nem feltétlenül kártékony, zavaró lehet, és néha kémprogramokat is tartalmazhat, amelyek követik a felhasználói szokásokat.
Rootkitek:
- A rootkit olyan kártékony program, amely mélyen beágyazódik a rendszerbe, és megpróbálja elrejteni a jelenlétét a rendszer vagy biztonsági szoftverek elől. A rootkitek lehetővé teszik a támadóknak, hogy rejtve maradjanak, és hozzáférjenek a rendszerhez vagy annak erőforrásaihoz.
Botok:
- A botok olyan programok, amelyek képesek egy számítógépet egy “botnet”-be, azaz egy zombihálózatba csatlakoztatni. A botnet hálózatok gyakran DDoS (Distributed Denial of Service) támadások végrehajtására, spamek küldésére vagy más rosszindulatú tevékenységekre használhatók.

A kártékony szoftverek céljai:

Adatlopás:
- A kártékony szoftverek gyakran arra irányulnak, hogy érzékeny adatokat lopjanak el a felhasználóktól, például személyes információkat, pénzügyi adatokat vagy jelszavakat, amelyekkel a támadók további károkat okozhatnak.
Rendszerkárosítás:
- A malware-ek célja lehet a rendszer megrongálása, leállítása vagy túlterhelése, amely adatvesztést, üzemkiesést és pénzügyi veszteségeket okozhat.
Pénzszerzés:
- A zsarolóprogramok váltságdíjat követelnek, míg más malware-ek illegális bányászati műveleteket végeznek (pl. kriptovaluták bányászása), vagy hozzáférést biztosítanak a támadóknak, akik további haszonszerzés érdekében kihasználhatják a rendszert.
Botnetek építése:
- Egyes kártékony szoftverek célja, hogy zombihálózatokat (botneteket) hozzanak létre, amelyeket további támadásokra (például DDoS) vagy kéretlen tartalmak küldésére használhatnak.

Hogyan fertőződik meg egy rendszer kártékony szoftverrel:

E-mail mellékletek:
- A támadók gyakran küldenek hamis vagy adathalász e-maileket, amelyek fertőzött mellékleteket tartalmaznak. Amikor a felhasználó megnyitja ezeket a mellékleteket, a kártékony szoftver települ a rendszerre.
Fertőzött weboldalak:
- Bizonyos weboldalakat úgy készítenek el, hogy amikor a felhasználó meglátogatja őket, a böngészőn keresztül kártékony programok települnek a rendszerére. Ezeket a támadásokat drive-by download támadásoknak nevezik.
Hamis szoftverfrissítések:
- A támadók néha hamis szoftverfrissítéseket kínálnak, például egy hamis böngészőfrissítést vagy médialejátszó-frissítést, amely valójában kártékony programot telepít.
USB és más külső adathordozók:
- A kártékony szoftverek néha USB-meghajtók, memóriakártyák vagy más adathordozók révén terjednek. A fertőzött eszköz csatlakoztatása után a malware automatikusan terjed a számítógépre.

Védekezés a kártékony szoftverek ellen:

Antivírus szoftverek használata:
- Az antivírus programok figyelik és észlelik a kártékony programokat, és megakadályozzák a rendszer megfertőződését. Fontos, hogy az antivírus szoftvert naprakészen tartsuk a legfrissebb definíciókkal.
Rendszeres frissítések:
- A rendszer és a szoftverek frissítése kritikus fontosságú a biztonság szempontjából. A szoftverfrissítések gyakran tartalmaznak biztonsági javításokat, amelyek bezárják azokat a sebezhetőségeket, amelyeken keresztül a malware bejuthat a rendszerbe.
Tűzfalak beállítása:
- A tűzfalak figyelik és szabályozzák a bejövő és kimenő hálózati forgalmat, hogy megakadályozzák a jogosulatlan hozzáférést és a malware támadásokat.
Biztonságtudatosság:
- A felhasználók oktatása kulcsfontosságú, hogy felismerjék a kártékony szoftverek támadásának jeleit, például az adathalász e-maileket, gyanús weboldalakat és mellékleteket.
Biztonsági mentések készítése:
- Rendszeresen készíts biztonsági mentéseket fontos fájlokról és adatokból, hogy egy fertőzés esetén visszaállíthatók legyenek az adatok anélkül, hogy a váltságdíjat meg kellene fizetni.