keifen (gyenge, E/3 jelen keift, múlt keifte, befejezett gekeift, segédige haben)
főnévi igenév | keifen | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | keifend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | gekeift | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich keife | wir keifen | i | ich keife | wir keifen |
du keifst | ihr keift | du keifest | ihr keifet | ||
er keift | sie keifen | er keife | sie keifen | ||
egyszerű múlt | ich keifte | wir keiften | ii | ich keifte1 | wir keiften1 |
du keiftest | ihr keiftet | du keiftest1 | ihr keiftet1 | ||
er keifte | sie keiften | er keifte1 | sie keiften1 | ||
felszólító mód | keif (du) keife (du) |
keift (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.