krampusz
német Krampus („’krampusz’”) < régi német Krampen („’karom’”)
Osztrák nyelvjárásokban a Krampn, Krempn, Krampas jelentése: élettelen, kiszáradt, elhervadt.
Bajor területeken a Krampuszt inkább Kramperl néven nevezik. [1]
|
|
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | krampusz | krampuszok |
| tárgyeset | krampuszt | krampuszokat |
| részes eset | krampusznak | krampuszoknak |
| -val/-vel | krampusszal | krampuszokkal |
| -ért | krampuszért | krampuszokért |
| -vá/-vé | krampusszá | krampuszokká |
| -ig | krampuszig | krampuszokig |
| -ként | krampuszként | krampuszokként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | krampuszban | krampuszokban |
| -on/-en/-ön | krampuszon | krampuszokon |
| -nál/-nél | krampusznál | krampuszoknál |
| -ba/-be | krampuszba | krampuszokba |
| -ra/-re | krampuszra | krampuszokra |
| -hoz/-hez/-höz | krampuszhoz | krampuszokhoz |
| -ból/-ből | krampuszból | krampuszokból |
| -ról/-ről | krampuszról | krampuszokról |
| -tól/-től | krampusztól | krampuszoktól |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | krampuszom | krampuszaim |
| a te | krampuszod | krampuszaid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
krampusza | krampuszai |
| a mi | krampuszunk | krampuszaink |
| a ti | krampuszotok | krampuszaitok |
| az ő | krampuszuk | krampuszaik |