lauten (gyenge, E/3 jelen lautet, múlt lautete, befejezett gelautet, segédige haben)
főnévi igenév | lauten | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | lautend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | gelautet | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich laute | wir lauten | i | ich laute | wir lauten |
du lautest | ihr lautet | du lautest | ihr lautet | ||
er lautet | sie lauten | er laute | sie lauten | ||
egyszerű múlt | ich lautete | wir lauteten | ii | ich lautete1 | wir lauteten1 |
du lautetest | ihr lautetet | du lautetest1 | ihr lautetet1 | ||
er lautete | sie lauteten | er lautete1 | sie lauteten1 | ||
felszólító mód | laut (du) laute (du) |
lautet (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.