nagy Fermat-tétel

• IPA:

nagy Fermat-tétel

1. (matematika) Az ${\displaystyle a^{n}+b^{n}=c^{n}}$ diofantoszi egyenletnek nincs megoldása 2-nél nagyobb egész n esetén a nemnulla egész számok körében. Természetesen n = 2-re az egyenletnek megoldásai a pitagoraszi számhármasok. ${\displaystyle n=2}$-re a jól ismert Pitagorasz-tételt leíró egyenletet (${\displaystyle a^{2}+b^{2}=c^{2}}$) kapjuk, melynek van (végtelen sok) egész megoldása: például 3, 4, 5 vagy 5, 12, 13. Ezeknek az ún. pitagoraszi számhármasoknak a léte azt mutatja, hogy van olyan eset, hogy két, egységnyi oldalú négyzetekből összerakott négyzetből pontosan kirakható egy nagyobb négyzet. A Fermat-tétel a síkbeli (2 dimenziós) Pitagorasz-tétel n dimenziós általánosításáról szól: azt mondja ki, hogy ezt térben (sőt bármely 2-nél nagyobb dimenzió esetén!) sosem lehet megtenni, azaz két, egységnyi oldalú kockákból épített kocka kiskockái sosem adnak ki egy teljes nagyobb kockát.

A Nagy Fermat-tétel (más néven Fermat utolsó tétele) Pierre de Fermat francia matematikus híres állítása, amelyet több mint 350 éven keresztül nem sikerült bizonyítani, egészen 1994-ig, amikor Andrew Wiles brit matematikus végül sikeresen bebizonyította.

A tétel kimondja, hogy nincs olyan három pozitív egész szám ${\displaystyle a}$, ${\displaystyle b}$ és ${\displaystyle c}$, amely kielégíti az alábbi egyenletet, ha ${\displaystyle n}$ egy 2-nél nagyobb egész szám: $${\displaystyle a^{n}+b^{n}=c^{n}}$$ Ez azt jelenti, hogy nem létezik olyan három pozitív egész szám, amely teljesíti a Pithagorasz-tételt a ${\displaystyle n>2}$ esetekben. A Fermat-tétel tehát a következő állítást mondja ki:

> Tétel (Nagy Fermat-tétel): Nincs olyan három pozitív egész szám ${\displaystyle a}$, ${\displaystyle b}$ és ${\displaystyle c}$, amely kielégíti az egyenletet: $${\displaystyle a^{n}+b^{n}=c^{n}}$$ ahol ${\displaystyle n}$ egy 2-nél nagyobb egész szám.

- A Diophantikus egyenletek olyan polinomiális egyenletek, amelyek csak egész számokkal rendelkeznek megoldásként. A Fermat-tétel is egy Diophantikus egyenletet jelent, ahol az ismeretlenek pozitív egész számok.

- A Fermat sejtés eredetileg úgy hangzott, hogy Fermat egy bizonyos marginális térben megjegyezte, hogy talált egy "gyönyörű" bizonyítékot, de azt soha nem írták le, és így évszázadokig a tételt csupán sejtésként kezelték. Ez a sejtés 1994-ben vált bizonyítványossá, miután Wiles bizonyította.

- A tétel különböző kicsi értékekre tesztelve igaz, például ${\displaystyle n=3}$, ${\displaystyle n=4}$, stb., de ezek nem bizonyítják a tételt általánosan.

A Nagy Fermat-tétel bizonyítása Andrew Wiles nevéhez fűződik, aki 1994-ben sikeresen bebizonyította, miután éveken keresztül dolgozott rajta. Wiles bizonyítása rendkívül bonyolult, és modern matematikai eszközöket, például a moduláris formák és az elliptikus görbék elméleteit alkalmazta. A bizonyításot alátámasztó munkát a következő lépések jellemzik:

- Wiles célja az volt, hogy bizonyítsa, hogy egy elmélet, a Taniyama-Shimura-Weil sejtés, amely a moduláris formák és elliptikus görbék kapcsolatát írja le, elegendő feltétel a Fermat-tétel bizonyításához.

- Wiles a bizonyításhoz az elliptikus görbék elméletét és azok kapcsolatát a modulláris formákkal használta fel. A sejtést, amely a moduláris formák elliptikus görbékkel való kapcsolatát írja le, ekkorra bizonyították, és Wiles sikeresen alkalmazta ezt a kapcsolódó tételt.

- Wiles bizonyította, hogy a Fermat-tétel ellentmondásos lenne, ha a Taniyama-Shimura-Weil sejtés igaz lenne, és ezzel közvetve megoldotta Fermat problémáját.

- A Wiles által bemutatott első bizonyításban egy kis hiba merült fel, amelyet két évvel később sikeresen kijavított. A végső és helyes bizonyítás 1995-re készült el, és ezáltal Fermat utolsó sejtése hivatalosan is bebizonyosodott.

- Ha ${\displaystyle n=2}$, akkor a Pithagorasz-tétel érvényes. Például a 3-4-5 háromszög kielégíti a következő egyenletet: $${\displaystyle 3^{2}+4^{2}=5^{2}}$$ Ez az egyenlet igaz, de a Fermat-tétel azt mondja, hogy ha ${\displaystyle n>2}$, akkor ilyen egész számú megoldás nem létezik.

- Ha ${\displaystyle n=3}$, akkor a Fermat-tétel kimondja, hogy nincs olyan három pozitív egész szám, amely kielégíti az egyenletet: $${\displaystyle a^{3}+b^{3}=c^{3}}$$ Ez az egyenlet nem ad pozitív egész számú megoldást, és a tétel az ilyen típusú kitevőkre általánosan is igaz.

1. Halmazelméleti következmények:

  - A tétel a számelméletben és az algebrai geometriában alapvető szerepet játszik, mivel közvetlenül kapcsolódik a Diophantikus egyenletek megoldásához.

1. Matematikai eszközök fejlődése:

  - A Fermat-tétel bizonyítása hozzájárult a modern matematikai eszközök, mint a moduláris formák és elliptikus görbék fejlődéséhez.

1. Számelméleti alkalmazások:

  - A tétel hozzájárul a titkosításhoz, mint például a nyilvános kulcsú titkosításhoz, mivel kapcsolódik a számelméleti problémák megoldásához.

A Nagy Fermat-tétel azt állítja, hogy nincs olyan három pozitív egész szám, amely kielégíti az ${\displaystyle a^{n}+b^{n}=c^{n}}$ egyenletet, ha ${\displaystyle n>2}$. A tétel több mint három évszázadon át megoldatlan volt, míg 1994-ben Andrew Wiles matematikus sikeresen bebizonyította. A bizonyítás során modern matematikai eszközöket, mint a moduláris formákat és elliptikus görbéket használtak, és a tétel megoldása alapvető hatással volt a matematikai tudományok fejlődésére.

• angol: Fermat's Last Theorem (en)

• kis Fermat-tétel

• nagy Fermat-tétel - Értelmező szótár (MEK)
• nagy Fermat-tétel - Etimológiai szótár (UMIL)
• nagy Fermat-tétel - Szótár.net (hu-hu)
• nagy Fermat-tétel - DeepL (hu-de)
• nagy Fermat-tétel - Яндекс (hu-ru)
• nagy Fermat-tétel - Google (hu-en)
• nagy Fermat-tétel - Helyesírási szótár (MTA)
• nagy Fermat-tétel - Wikidata
• nagy Fermat-tétel - Wikipédia (magyar)