szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a
szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a
szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a
szóról tudni kell, itt található. A
szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. A
és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.
Főnév
objective function (tsz. objective functions)
- (informatika) célfüggvény
Az objective function (magyarul: célfüggvény) a matematikai programozás, különösen az optimalizálási feladatok (pl. lineáris programozás, nemlineáris programozás, egészértékű programozás stb.) egyik legfontosabb alkotóeleme. A célfüggvény az, amit minimalizálni vagy maximalizálni szeretnénk, miközben figyelembe vesszük a különböző korlátozó feltételeket (constraint-eket).
1. A célfüggvény szerepe
Minden optimalizálási probléma középpontjában egy célt találunk — legyen az nyereség maximalizálása, költségek minimalizálása, idő lerövidítése, anyagfelhasználás csökkentése, vagy épp energiahatékonyság javítása. A célfüggvény ezt a célt formalizálja egy matematikai képlet formájában, amely a döntési változók (pl.
) függvénye.
Itt:
→ döntési változók
→ a célfüggvény együtthatói (pl. haszon, ár, időegység, stb.)
→ az összérték, amit maximalizálni vagy minimalizálni akarunk
2. A célfüggvény típusa szerint
a) Lineáris célfüggvény
Leggyakoribb ipari és üzleti modellekben. Pl.:
Ez azt jelentheti, hogy minden
termék 8 egység hasznot, minden
termék 5 egység hasznot hoz.
b) Nemlineáris célfüggvény
Ha a célfüggvény tagjai nem lineárisak (pl.
,
,
), akkor nemlineáris programozásról beszélünk. Példák:
- Nyereség =
(csökkenő hozadék)
- Energia =
(négyzetes költség)
c) Diszkrét vagy egészértékű célfüggvény
A változók csak egész számokat vehetnek fel (pl. darabszám, gépek száma), a célfüggvény azonban maradhat lineáris.
3. Célfüggvény interpretációja
A célfüggvény értéke (azaz
) azt mondja meg, milyen jó az adott megoldás:
- Minél nagyobb, annál jobb (ha maximalizálunk)
- Minél kisebb, annál jobb (ha minimalizálunk)
Az optimalizálási algoritmusok (pl. szimplex módszer) célja, hogy megtalálják azt az
értékkombinációt, amely a feltételek teljesítése mellett a célfüggvény legjobb értékét adja.
4. Példa: Egyszerű gyártási probléma
Feladat: Egy gyár kétféle terméket állít elő: A és B.
- Termék A egységhozama: 3 egység nyereség
- Termék B egységhozama: 5 egység nyereség
Legyen
: termék A mennyisége,
: termék B mennyisége. A cél: Maximalizálni a nyereséget.
Célfüggvény:
A korlátozó feltételek lehetnek például:
- Munkaidő:

- Anyagkészlet:


A célfüggvény világosan mutatja, hogy egy egység termék B gyártása „értékesebb”, mint termék A — de ez csak akkor számít, ha van elég erőforrás.
5. Többcélú optimalizálás
Vannak olyan helyzetek, ahol több cél is létezik — például:
- Maximalizáljuk a profitot, és minimalizáljuk a környezeti terhelést.
Ez a multi-objective optimization esete. Ezeket általában súlyozással, Pareto-elemzéssel vagy kompromisszumos megközelítéssel oldják meg:
6. Szenzitivitás a célfüggvényben
A célfüggvény együtthatóinak változása hatással lehet arra, hogy:
- Megváltozik-e az optimális döntés?
- Ugyanaz az eloszlás marad-e optimális?
- Érdemes-e új terméket előnyben részesíteni?
Pl. ha egy termék nyeresége nő, előfordulhat, hogy a gyártási terv teljesen átalakul.
7. Megjelenés gyakorlati alkalmazásokban
Gazdaságban:
- Profit maximalizálás
- Költség minimalizálás
- Árfolyamkockázat csökkentés
Logisztikában:
- Szállítási költség csökkentése
- Idő minimalizálása
- Processzorhasználat optimalizálása
- Adathálózatok sávszélességének maximalizálása
Mezőgazdaságban:
- Terméshozam maximalizálása adott földterületen
- Vízfelhasználás minimalizálása
8. Zéró célfüggvény – érdekes eset
Olykor előfordulhat, hogy a célfüggvény
, vagyis nem akarunk semmit optimalizálni. Ilyenkor az LP-t megvalósíthatósági probléma (feasibility problem) néven emlegetjük, és a cél csak az, hogy találjunk egy megengedett megoldást a feltételeknek megfelelően.
9. Összefoglalás
A célfüggvény az optimalizálási feladat szíve. Meghatározza, hogy mit akarunk elérni, miért keresünk megoldást, és milyen irányba haladunk. Fontos tulajdonságai:
- Általában lineáris formában definiáljuk (de lehet nemlineáris is).
- A cél: vagy maximum (nyereség, hatékonyság), vagy minimum (költség, idő, veszteség).
- A változókra megadott feltételek (korlátok) határozzák meg, hogy milyen megoldások lehetségesek.
Az optimalizálási folyamat lényege nem más, mint olyan változóértékek keresése, amelyek a célfüggvény értékét — a korlátok figyelembevételével — a lehető legjobbra hozzák ki.