pascal

pascal (tsz. pascals)

1. (informatika) A pascal (jele: Pa) a nyomás és a mechanikai feszültség mértékegysége a SI (Nemzetközi Mértékegységrendszerben). Nevét Blaise Pascal (1623–1662) francia matematikus és fizikus után kapta, aki úttörő szerepet játszott a nyomás és a hidrosztatika tanulmányozásában. A pascal az egyik legfontosabb mértékegység a fizikában, mérnöki tudományokban, meteorológiában, építőiparban és folyadéktechnikában.

A nyomás definíciója szerint:

$${\displaystyle {\text{nyomás}}={\frac {\text{erő}}{\text{felület}}}}$$

Ennek megfelelően:

$${\displaystyle 1\ \mathrm {Pa} =1\ {\frac {\mathrm {N} }{\mathrm {m} ^{2}}}}$$

Vagyis 1 pascal az a nyomás, amelyet 1 newton erő fejt ki 1 négyzetméter felületre.

A newton (N) felbontása után:

$${\displaystyle 1\ \mathrm {Pa} =1\ {\frac {\mathrm {kg} }{\mathrm {m\cdot s^{2}} }}}$$

A nyomás egy felületre ható merőleges erő sűrűsége. A mértékegység a gyakorlatban azt mutatja meg, mekkora erő hat egységnyi felületre.

Példa: Ha egy 1 newtonos erő hat 1 m² felületre, az 1 pascal nyomást eredményez – ez rendkívül kicsi érték.

A pascal elég kis mértékegység, ezért a gyakorlatban gyakran használunk kilopascal (kPa), megapascal (MPa) vagy hektopascal (hPa) egységeket.

A tengerszinti légköri nyomás körülbelül:

$${\displaystyle 1\ {\text{atm}}=101{,}325\ \mathrm {Pa} }$$

Ez az úgynevezett standard légköri nyomás. Meteorológiában a nyomást gyakran hektopascalban (hPa) adják meg:

$${\displaystyle 1\ {\text{hPa}}=100\ \mathrm {Pa} \quad \Rightarrow \quad 1013{,}25\ \mathrm {hPa} \approx 1\ {\text{atm}}}$$

Más nyomásegységek átváltása pascalba:

Egység neve	Jele	Pascalban (Pa)
hektopascal	hPa	${\textstyle 10^{2}\ {\text{Pa}}}$
kilopascal	kPa	${\textstyle 10^{3}\ {\text{Pa}}}$
megapascal	MPa	${\textstyle 10^{6}\ {\text{Pa}}}$
bar	bar	100 000 Pa
technikai atmoszféra	at	98 066,5 Pa
higanymilliméter	mmHg	133,322 Pa
torr	torr	133,322 Pa
font/négyzethüvelyk	psi	6,895 Pa

A nyomást mérő eszköz neve nyomásmérő vagy manométer. Leggyakoribb típusok:

• Analóg manométer – rugós vagy mechanikus elven
• Digitális nyomásérzékelő – piezoelektromos, kapacitív vagy rezgésalapú érzékeléssel
• Barométer – légköri nyomás mérésére
• Vérnyomásmérő – artériás nyomás mérésére (Hgmm-ben)

A nyomás központi szerepet játszik:

• Mechanikában: feszültség, terhelés, stabilitás vizsgálata
• Hidraulikában: nyomófolyadékokkal végzett munka
• Termodinamikában: állapotegyenletek, pl. ideális gáz törvénye
• Folyadékmechanikában: nyomáskülönbség, áramlás, Bernoulli-egyenlet
• Építőiparban: statikai és dinamikai tervezés

A gázok és folyadékok viselkedését gyakran nyomásváltozások határozzák meg.

• Gázok: Boyle–Mariotte-törvény szerint nyomás és térfogat fordított arányban változik
• Folyadékokban: Pascal törvénye kimondja, hogy a zárt térben gyakorolt nyomás minden irányban egyformán terjed

Pascal törvénye:

„Zárt térben lévő nyugvó folyadékra kívülről kifejtett nyomás a folyadék minden irányában egyformán továbbítódik.”

Ez az alapja a hidraulikus emelők, fékek, présgépek működésének.

A pascal (Pa) a nyomás SI-mértékegysége, amely a felületre ható egységnyi erőt írja le. Gyakorlati jelentősége óriási:

• A fizikában az erőeloszlás vizsgálatánál,
• A meteorológiában a légnyomás mérésénél (hPa),
• Az építőiparban és gépészetben a mechanikai szilárdság, feszültségvizsgálat során (kPa, MPa),
• Az egészségügyben a vérnyomás, légzés, sebészet területén,
• A hidraulikában a folyadékrendszerek működtetésében.

A pascal tehát nem csupán elméleti fizikai fogalom, hanem a mérnöki gyakorlat egyik legfontosabb egysége, amely számos rendszer működését segít értelmezni, tervezni és szabályozni.

• pascal - Szótár.net (en-hu)
• pascal - Sztaki (en-hu)
• pascal - Merriam–Webster
• pascal - Cambridge
• pascal - WordNet
• pascal - Яндекс (en-ru)
• pascal - Google (en-hu)
• pascal - Wikidata
• pascal - Wikipédia (angol)