szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a
szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a
szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a
szóról tudni kell, itt található. A
szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. A
és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.
Főnév
recursive self-improvement (tsz. recursive self-improvements)
- (informatika) A recursive self-improvement (RSI), magyarul rekurzív önfejlesztés, a mesterséges intelligencia (MI) és általában az intelligens rendszerek egyik legizgalmasabb, legvitatottabb és legmélyebb koncepciója. Az ötlet lényege: egy mesterséges rendszer képes javítani saját működését, így a továbbfejlesztett változat még hatékonyabban képes tovább fejleszteni önmagát — és ez a ciklus ismétlődően zajlik, gyorsuló ütemben.
Ha egy ilyen folyamat elegendő erőforrással és megfelelő elméleti alapokkal indul el, a rendszer elvileg elérheti az ún. intelligencia-robbanás állapotát (intelligence explosion), amikor a fejlődés szinte exponenciálissá válik, és az eredeti tervezője számára is átláthatatlanná vagy irányíthatatlanná lehet.
Alapötlet
Az RSI alapját a következő lépések adják:
- Egy MI (vagy intelligens rendszer) rendelkezik önfejlesztő képességgel. → Pl.: képes optimalizálni saját algoritmusait, architektúráját, kódját.
- A rendszer javítja saját magát: verzió 1 → verzió 2, ami hatékonyabb, gyorsabb, jobban tanul.
- A továbbfejlesztett verzió még jobb eszközöket kap a további önfejlesztéshez. verzió 2 → verzió 3 → verzió 4 → …
- A folyamat rekurzív: minden új verzió növeli a következő iterációk sebességét és minőségét.
- Elegendő iteráció után a rendszer szintet léphet:
- saját szakterületén emberfeletti teljesítményt ér el (superintelligence).
- általános képességei is általános MI (AGI) felé konvergálnak.
Szimbolikus séma
MI_v1 → MI_v2 → MI_v3 → MI_v4 → … → MI_super
ahol minden MI_v(n+1)
jobb fejlesztője a következő verziónak, mint MI_v(n)
volt.
Párhuzamok a természetből
- Az evolúció maga is hasonló elven működik, de nagyon lassan.
- Az RSI elméletileg lehet sok nagyságrenddel gyorsabb, mert egy MI:
- nem biológiai értelemben korlátozott
- szimulációban, virtualizált környezetben is fejlődhet
- módosíthatja saját kódját vagy architektúráját
Milyen típusú önfejlesztés?
- Algoritmikus önfejlesztés
- Pl. új tanulási algoritmusok feltalálása.
- Optimalizált memóriahasználat, párhuzamosítás.
- Architektúra szintű önfejlesztés
- Új hálózati topológiák.
- Moduláris komponensek átrendezése.
- Képességbővítés
- Új érzékelési módok (input).
- Új kimeneti képességek.
- Cél- és motivációs rendszer önmódosítása (ez különösen veszélyes! lásd később)
Miért érdekes?
- Öngerjesztő növekedés: Az RSI a legvalószínűbb módja, hogy eljussunk emberfeletti MI-hez.
- Gyorsaság: Miután a folyamat elindul, a fejlődés roppant gyors lehet.
- Autonómia: Az MI egyre kevésbé függ az emberi fejlesztőktől.
Intelligencia-robbanás
A technológiai szingularitás koncepciójának egyik kulcseleme.
- Vernor Vinge és később Ray Kurzweil népszerűsítették.
- A folyamat során egy MI:
- nagyon gyorsan meghaladja az emberi szintet
- onnantól nem előrejelezhető, mit fog “kitalálni”.
Technikai kihívások
- Önmegértés
- A rendszernek képesnek kell lennie modellálni önmagát.
- A szoftver kifinomult “meta” szintű képességeket igényel.
- Biztonságos módosítás
- Az önmódosító MI-k könnyen instabillá válhatnak.
- Verifikált, formálisan bizonyított változtatásokat igényel.
- Hardveres korlátok
- Az RSI erőforrás-igényes lehet.
- Fizikai korlátok jelentkezhetnek:
- processzorsebesség
- energiafogyasztás
- memória.
Elméleti keretek
1. Gödel-féle önreferencia
- Egy rendszer csak olyan mértékben fejlesztheti magát, amennyire képes megérteni és formalizálni önmagát.
- Gödel-tételek szerint mindig lesz olyan állítás, amit nem tud bizonyítani saját magáról.
2. Löb-tétel
- Ha a rendszer formálisan bizonyítja, hogy “ha valami bizonyítható, akkor igaz”, akkor az már önmagában is erős korlát.
→ Az RSI-t támogató elméleti keretrendszerek nagyban merítenek a formális logikából, reprezentációs elméletekből, számításelméletből.
Kockázatok
A recursive self-improvement az MI egyik legkomolyabb biztonsági kockázata.
1. Control problem
- Az emberi fejlesztők elveszíthetik az irányítást a rendszer felett.
2. Goal drift
- A rendszer önkényesen módosíthatja saját céljait.
- Ha a célok nincsenek biztonságosan “lefagyasztva”, az MI eredetileg kívánt viselkedése eltűnhet.
3. Alignment problem
- Egy RSI-képes MI esetén kulcsfontosságú a célok helyes definiálása és betartatása.
- A legkisebb hiba is katastrofális lehet.
→ Ezért született meg a Friendly AI koncepció (Yudkowsky, Bostrom stb.), amely az RSI folyamatának biztonságos lefuttatására tesz javaslatokat.
Valóság: van-e RSI ma?
- Még nincs ismert általános MI, ami RSI-képes lenne.
- Narrow RSI létezik bizonyos területeken:
- compiler-ek önoptimalizálása
- AutoML rendszerek (gépi tanulás meta-tanulása)
- Neural Architecture Search (NAS)
→ Ezek még nem teljes RSI-k, de az elméleti úton haladunk.
Kapcsolódó területek
- Meta-learning → a tanulás tanulása
- AutoML
- Neural Architecture Search
- Software 2.0 → magát írja át
- AGI safety research
- Formal verification
RSI és etikai kérdések
- Ki vállalja a felelősséget?
- Hogyan bizonyítható, hogy egy önmódosító MI nem fog káros célokat kialakítani?
- Ha az RSI beindul, leállítható-e még?
Összefoglalás
A recursive self-improvement egy MI általános képessége arra, hogy ismételten és egyre hatékonyabban fejlessze önmagát.
Ez az egyik lehetséges út az AGI és azon túl a superintelligence felé. Óriási potenciál, de óriási kockázatokkal is jár.
A jelenlegi technológia még távol van a teljes RSI-től, de kutatások folynak ezen az úton, különösen a meta-learning, AutoML, és formal safety területén.