sörte
Egy ótörök *sert szóból, vö. csuvas шӑрт.
| eset/szám | egyes szám | többes szám |
|---|---|---|
| alanyeset | sörte | sörték |
| tárgyeset | sörtét | sörtéket |
| részes eset | sörtének | sörtéknek |
| -val/-vel | sörtével | sörtékkel |
| -ért | sörtéért | sörtékért |
| -vá/-vé | sörtévé | sörtékké |
| -ig | sörtéig | sörtékig |
| -ként | sörteként | sörtékként |
| -ul/-ül | - | - |
| -ban/-ben | sörtében | sörtékben |
| -on/-en/-ön | sörtén | sörtéken |
| -nál/-nél | sörténél | sörtéknél |
| -ba/-be | sörtébe | sörtékbe |
| -ra/-re | sörtére | sörtékre |
| -hoz/-hez/-höz | sörtéhez | sörtékhez |
| -ból/-ből | sörtéből | sörtékből |
| -ról/-ről | sörtéről | sörtékről |
| -tól/-től | sörtétől | sörtéktől |
| birtokos | egy birtok | több birtok |
|---|---|---|
| az én | sörtém | sörtéim |
| a te | sörtéd | sörtéid |
| az ő/ön/maga az önök/maguk |
sörtéje | sörtéi |
| a mi | sörténk | sörtéink |
| a ti | sörtétek | sörtéitek |
| az ő | sörtéjük | sörtéik |