sejt

• IPA:

sejt

1. (biológia, gyógyszertan) A sejtek az élő szervezetek alapvető építőelemei, amelyek az összes életfolyamat alapját képezik. Minden élőlény sejtekből épül fel, és ezekben a sejtekben zajlanak azok a biokémiai folyamatok, amelyek lehetővé teszik a növekedést, szaporodást, energiatermelést és a környezethez való alkalmazkodást. A sejtek mérete és összetettsége változó, de alapvetően két fő típust különböztetünk meg: prokarióta és eukarióta sejteket.

1. Prokarióta sejtek:
   • Jellemzők: Egyszerű felépítésű sejtek, amelyek nem tartalmaznak membránnal körülvett sejtmagot vagy organellumokat. Az örökítőanyag szabadon helyezkedik el a sejtben.
   • Példák: Baktériumok és archeák.
   • Funkciók: Prokarióta sejtek is képesek az összes alapvető életfolyamat elvégzésére, mint például az energiatermelés és a szaporodás.
2. Eukarióta sejtek:
   • Jellemzők: Bonyolultabb felépítésűek, tartalmaznak sejtmagot és számos membránnal határolt organellumot, például mitokondriumot, endoplazmatikus retikulumot és Golgi-készüléket.
   • Példák: Növényi, állati, gombasejtek és egysejtű eukarióták, például az amőba.
   • Funkciók: Az eukarióta sejtek lehetővé teszik a specializált sejtfunkciókat, így a soksejtű élőlények szerveződhetnek szövetekbe és szervekbe.

Az eukarióta sejtek bonyolult szerkezetűek, és több fő alkotóelemet tartalmaznak:

• Sejtmag: A sejt örökítőanyagát (DNS-t) tartalmazza. A sejtmag irányítja a sejt működését és a fehérjeszintézist, és szerepet játszik a sejtosztódásban.
• Mitokondrium: Az energiaelőállítás központja, ahol az ATP (adenozin-trifoszfát) szintetizálódik a sejtlégzés során. Gyakran „a sejt erőművének” nevezik.
• Endoplazmatikus retikulum (ER): Feladata a fehérjék és lipidek szintézise és szállítása. Két típusa van: durva (riboszómákat tartalmaz, amelyek fehérjéket szintetizálnak) és sima (lipidek szintéziséért felelős).
• Golgi-készülék: A sejtben szintetizált anyagok csomagolása és szállítása a rendeltetési helyükre, például a sejtfelszínre vagy más organellumokhoz.
• Lizoszómák: Enzimeket tartalmazó hólyagok, amelyek lebontják a sejtben feleslegessé vált vagy káros anyagokat.
• Sejtváz: Mikrotubulusokból, mikrofilamentumokból és intermedier filamentumokból áll, és biztosítja a sejt alakját, valamint lehetővé teszi a sejten belüli anyagmozgást.
• Sejthártya (plazmamembrán): Foszfolipid kettős rétegből áll, amely körülveszi a sejtet, és szabályozza az anyagok be- és kiáramlását.

A növényi sejtek számos olyan alkotóelemet tartalmaznak, amelyeket az állati sejtek nem:

• Sejtfal: A növényi sejtek külső rétege, amely cellulózból épül fel, és biztosítja a sejt szilárdságát és alakját.
• Kloroplasztiszok: Fotoszintézisre képes sejtszervecskék, amelyek zöld színű pigmentet, klorofillt tartalmaznak, így lehetővé téve a növények számára a napfény energiájának kémiai energiává alakítását.
• Nagy központi vakuólum: A növényi sejtek nagy vakuóluma víz- és tápanyagraktárként szolgál, és fontos szerepet játszik a sejt ozmózis- és turgornyomás-szabályozásában.

1. Anyagcsere és energiaátalakítás: A sejtek különféle kémiai reakciók révén állítanak elő energiát (például a glikolízis és a citrátkör révén), amelyet az életfolyamatok fenntartására használnak.
2. Fehérjeszintézis: A sejt génjei irányítják a fehérjék előállítását, amelyek különböző funkciókat látnak el, például katalizálják a kémiai reakciókat, szabályozzák a sejtosztódást, vagy részt vesznek az immunválaszban.
3. Szaporodás: A sejtek osztódással szaporodnak. Az eukarióta sejtek mitózis vagy meiózis révén osztódnak, míg a prokarióták bináris hasadással.
4. Kommunikáció: A sejtek jeleket küldenek és fogadnak (például hormonok és neurotranszmitterek révén), így képesek reagálni a környezetük változásaira és kommunikálni más sejtekkel.
5. Anyagok szállítása és kiürítése: A sejtek anyagokat juttatnak be és ürítenek ki a sejthártyán keresztül. Ez történhet passzív (diffúzió, ozmózis) vagy aktív transzport (például ATP-felhasználással) révén.

A sejtek alkotják minden élő szervezet alapját, legyen szó egysejtű mikrobákról vagy komplex, soksejtű élőlényekről, mint például az ember. Az élő szervezetek közötti alapvető különbségek a sejtek típusában, működésében és struktúrájában rejlenek. A sejtek képesek specializálódni, ami lehetővé teszi, hogy különféle szöveteket és szerveket alkossanak, amelyek közösen hozzák létre az élő szervezetek testét.

A sejtek az élet alapvető egységei, amelyek biztosítják az összes életfolyamatot. A prokarióta sejtek egyszerűbb felépítésűek és nélkülözik a sejtmagot, míg az eukarióta sejtek bonyolultabbak, különböző sejtszervecskékkel rendelkeznek, amelyek specializált funkciókat látnak el. A sejtek anyagcsere-folyamatai, energiatermelésük, szaporodásuk, kommunikációjuk és önfenntartásuk teszik lehetővé a különféle élő szervezetek számára, hogy alkalmazkodjanak környezetükhöz és fennmaradjanak.

• (összetételek): agysejt, anyasejt, dúcsejt, falósejt, hámsejt, idegsejt, ivarsejt, méhsejt, őssejt, petesejt, sejtállomány, sejtbiológia, sejtburjánzás, sejtburok, sejtelhalás, sejtfal, sejtfonal, sejtforma, sejthalál, sejthalmaz, sejthártya, sejtképződés, sejtközpont, sejtlégzés, sejtmag, sejtnedv, sejtplazma, sejtrendszer, sejtszaporulat, sejtszövet, sejttan, sejttégla, sejtüreg, szaglósejt, vándorsejt, zsírsejt

sejt

• sejtet

• (igekötős alakok): | megsejt | 

• sejt - Értelmező szótár (MEK)
• sejt - Etimológiai szótár (UMIL)
• sejt - Szótár.net (hu-hu)
• sejt - DeepL (hu-de)
• sejt - Яндекс (hu-ru)
• sejt - Google (hu-en)
• sejt - Helyesírási szótár (MTA)
• sejt - Wikidata
• sejt - Wikipédia (magyar)