Főbb típusok: 1. Leíró statisztikai adatok:
- Kvantitatív (numerikus) adatok: Számokkal kifejezett információk, például a jövedelmek, életkor, súly.
- Kvalitatív (kategóriás) adatok: Nem számszerűsíthető információk, például nem, szín, nemzetiség.
2. Mintavételi statisztikai adatok:
Ezek olyan adatok, amelyeket egy teljes populációból vett minta alapján gyűjtenek, és ebből következtetéseket vonnak le a teljes populációra. Például egy ország lakosságának 1000 fős mintáját használják a választói preferenciák becslésére.
3. Idősoros adatok:
Olyan adatok, amelyeket egy adott változóról időbeli sorrendben gyűjtenek. Például a havi munkanélküliségi ráta vagy az éves GDP.
4. Keresztmetszeti adatok:
Ezeket egy adott időpontban gyűjtik össze, és egy adott pillanatra vonatkozó állapotot tükröznek. Például egy népszámlálás során gyűjtött adatok egy adott évben.
Statisztikai mutatók: 1. Átlag: Egy adathalmaz központi értékének meghatározása. Számtani átlagként gyakran használják.
2. Medián: A középső érték az adathalmazban, amely elválasztja az adatok felső és alsó felét.
3. Szórás: Az adatok szóródásának mértéke az átlag körül.
4. Korreláció: Az adatok közötti kapcsolat erőssége, amely megmutatja, hogy két változó hogyan függ össze.
Példák statisztikai adatokra:
- Demográfiai adatok: Az ország népességének összetétele nem, életkor, lakóhely alapján.
- Gazdasági adatok: GDP, inflációs ráta, munkanélküliségi arány.
- Egészségügyi adatok: Betegségek előfordulási aránya, halálozási statisztikák, életkilátások.
Ezeket az adatokat különféle elemzésekhez, döntéshozatalhoz, tervezéshez és előrejelzésekhez használják. A statisztikai adatok segítenek megalapozott következtetések levonásában, a trendek felismerésében, valamint a jövőbeli kockázatok és lehetőségek felmérésében.