subset sum problem

Üdvözlöm, Ön a subset sum problem szó jelentését keresi. A DICTIOUS-ban nem csak a subset sum problem szó összes szótári jelentését megtalálod, hanem megismerheted az etimológiáját, a jellemzőit és azt is, hogyan kell a subset sum problem szót egyes és többes számban mondani. Minden, amit a subset sum problem szóról tudni kell, itt található. A subset sum problem szó meghatározása segít abban, hogy pontosabban és helyesebben fogalmazz, amikor beszélsz vagy írsz. Asubset sum problem és más szavak definíciójának ismerete gazdagítja a szókincsedet, és több és jobb nyelvi forráshoz juttat.

Főnév

subset sum problem (tsz. subset sum problems)

  1. (informatika) A Részhalmaz‐összeg (Subset Sum) probléma a kombinatorikus optimalizálás és az elméleti számítástudomány egyik alapfeladata. Lényege: adott egy egész számokból álló halmaz és egy célösszeg, van-e olyan részhalmaz, amelynek az elemei pontosan a célösszeget adják?



1. A probléma megfogalmazása

  • Döntési verzió

    • Bemenet: Egy véges, nemnegatív egész számokból álló halmaz és egy célösszeg .

    • Kérdés: Létezik-e olyan , hogy

  • Optimalizációs verzió

    • Cél: Olyan megtalálása, melynek elemei összege a lehető legnagyobb, de nem haladja meg -t:



2. Számítási komplexitás

  • A döntési verzió NP‐teljes (az eredeti Karp-listán szerepel).
  • NP‐teljesség azt jelenti, hogy ha valaki ad egy jelölt részhalmazt, polinomiális idő alatt ellenőrizhető, hogy valóban összegezi-e -t, ám nincs ismert polinomiális algoritmus az összes eset megoldására (és ezt valószínűleg nem is létezik, hacsak ).



3. Pseudopolinomiális dinamikus programozás

Bár NP‐nehéz, létezik egy pseudopolinomiális (a célösszegtől is függő) dinamikus programozás-eljárás, ami sok gyakorlati esetben hatékony:

  1. DP‐tábla definiálása Legyen dp igaz, ha az első i elemből van olyan részhalmaz, amely pontosan s-t ad.

  2. Inicializálás

    • dp = igaz (0 elem összege 0).
    • dp = hamis.
  3. Rekurzió Minden és minden esetén:

    dp = dp
             OR (s >= x_i ÉS dp)
    

    Azaz vagy kihagyjuk -t, vagy – ha belefér – beleszámítjuk.

  4. Eredmény

    • Döntési verzió: dp
    • Optimalizációs verzió: keressük a legnagyobb -t, ahol dp = igaz.
  5. Futásidő és memória idő, hely (ha a dp tömböt csak egy dimenzióban görgetjük).



4. Meet-in-the-Middle módszer

Ha az elemek száma közepes () de az értékek nagyok, egy idejű algoritmus:

  1. Felosztás: bontsuk a halmazt két, kb. -es részre.
  2. Első félegyüttes: számoljuk ki mindkét rész összes lehetséges részhalmaz-összegét ( összeget), és rendezzük a listát.
  3. Második félegyüttes: minden részhalmaz-összeg esetén keressük bináris kereséssel az első lista legnagyobb -jét, hogy .
  4. Kombinálás: így megtaláljuk a legjobb megoldást sokkal kevesebb, mint próbálkozással.



5. Approximation és heurisztikák

Mivel NP‐nehéz, gyakran alkalmaznak közelítő vagy heurisztikus eljárásokat:

  • FPTAS (Full Polynomial-Time Approximation Scheme) A feladatot -pontossággal, időben közelíti: a célösszeget kicsit lekerekítjük, így gyorsabb a DP.
  • Mohó módszerek Csökkenő sorrendben felveszünk elemeket, amíg lehet – gyors, de nem garantál optimálisat.
  • Meta-heurisztikák Simulated annealing, genetikus algoritmusok, tabu search stb., tetszőleges nagy példányokon is gyakorlati megoldást adnak.



6. Alkalmazási területek

  • Kriptográfia: korai nyilvános kulcsú rendszerek (Merkle–Hellman-type) alapjául szolgált.
  • Erőforrás-elosztás: feladatok ütemezése idő- vagy költségkeretben.
  • Terheléskiegyenlítés: munkák súlyainak felosztása két vagy több csoport között (specializált eset, ha a cél a teljes súly fele).
  • Pénzügy: portfólió összeállítása, hogy egy előre meghatározott értéket közelítsünk.



7. Fő üzenetek

  1. A Részhalmaz-összeg probléma könnyen érthető, de NP‐teljes.
  2. Pseudopolinomiális DP hatékony, ha a célösszeg mérsékelt.
  3. Meet-in-the-Middle jól skálázódik közepes -re, nagy értékeknél.
  4. FPTAS és heurisztikák adnak gyakorlati, közel optimális megoldásokat nagy instanciákra.
  5. A probléma széles körben alkalmazható a számítástudománytól a gyakorlati területekig.

A Részhalmaz‐összeg probléma és megoldásai alapot nyújtanak a bonyolultabb zsák- (knapsack-) és kombinatorikus optimalizálási feladatok megértéséhez.