szívroham

• IPA:

szívroham

1. (orvostudomány) A szívroham, vagy más néven szívinfarktus, olyan súlyos állapot, amely akkor következik be, amikor a szívizom nem kap elegendő vért és oxigént. Ezt a koszorúerek elzáródása okozza, amelyeket gyakran vérrög, plakk vagy más akadály gátol. A szívizom károsodása az oxigénhiány miatt gyorsan bekövetkezhet, így a szívinfarktus sürgősségi orvosi beavatkozást igényel. Időben történő kezelés nélkül a szívroham maradandó károsodást, sőt halált is okozhat.

A szívinfarktus leggyakoribb oka az érelmeszesedés (ateroszklerózis), amely során zsíros lerakódások (plakkok) képződnek az artériák falán. Ezek a lerakódások idővel növekednek, szűkítik a véráramlási útvonalat, és megnövelik a vérrögképződés kockázatát. Amikor egy ilyen vérrög elzárja a koszorúeret, a szívizom oxigénellátása megszűnik, ami szívrohamot okoz.

• Magas vérnyomás: Túlzott terhelésnek teszi ki a szívet és az érfalat, növeli a szívroham kockázatát.
• Magas koleszterinszint: Az LDL-koleszterin hozzájárul az artériák eltömődéséhez.
• Dohányzás: Károsítja az érfalakat és növeli a vérrögképződés esélyét.
• Cukorbetegség: A magas vércukorszint károsítja az ereket.
• Elhízás és mozgásszegény életmód: Növeli a magas vérnyomás, magas koleszterinszint és cukorbetegség kockázatát.

A szívroham tünetei hirtelen jelentkezhetnek, de bizonyos esetekben órákig vagy napokig fennállhatnak enyhébb tünetek. A leggyakoribb tünetek a következők:

1. Mellkasi fájdalom vagy szorítás: A fájdalom lehet nyomó, szorító vagy égő érzés, amely gyakran a mellkas közepén jelentkezik, és akár a vállakba, karokba, nyakba, állkapocsba vagy a hátba sugározhat.
2. Légszomj: Gyakran társul mellkasi fájdalomhoz, és súlyos állapotot jelezhet.
3. Hideg verejtékezés: A szívroham alatt a szervezet stresszhormonokat bocsát ki, ami izzadást okozhat.
4. Szédülés, gyengeség: Az oxigénhiány miatt a beteg kábultnak érezheti magát.
5. Gyomorégés, hányinger: Ezek a tünetek különösen nőknél gyakoriak, és sokszor összetéveszthetők gyomorproblémákkal.

Ha szívrohamra gyanakszik, azonnal hívjon mentőt! Az időben megkezdett kezelés kulcsfontosságú a szívizom károsodásának megelőzésében.

1. Nyugalom: A beteg nyugodtan, ülve vagy fekve próbálja csökkenteni a szív terhelését.
2. Aspirin bevétele: Ha a beteg nem allergiás rá, egy rágott vagy szétrágott aspirin segíthet a vérrögképződés megakadályozásában. Fontos, hogy ezt csak orvosi javaslat alapján alkalmazzuk!
3. Nitroglicerin: Ha a beteg nitroglicerin gyógyszert használ angina pectorisra, be is vehet egy tablettát (orvosi javaslatra), de a vérnyomáscsökkenés veszélye miatt körültekintés szükséges.
4. Mentő értesítése: Azonnali mentőhívás szükséges, mivel a szívroham sürgős orvosi ellátást igényel.

A szívrohamot kórházban többféle vizsgálattal diagnosztizálják:

1. EKG (elektrokardiogram): Felismeri azokat a változásokat a szívben, amelyek a szívinfarktusra utalnak.
2. Vérvizsgálatok: A szívroham során bizonyos enzimek és fehérjék szabadulnak fel a véráramba (például a troponin), amelyek kimutatása segíti a diagnózist.
3. Koronária-angiográfia: Kontrasztanyagot fecskendeznek az artériákba, hogy megfigyeljék a szív ereinek állapotát és az esetleges elzáródásokat.

A szívroham kezelése a vérrög feloldására, a vérkeringés helyreállítására és az újabb rohamok megelőzésére összpontosít. A kezelési lehetőségek a következők:

1. Trombolízis: Vérrögoldó gyógyszerek, amelyek feloldják a koszorúérben lévő elzáródást.
2. Perkután koronária intervenció (PCI): Katéter segítségével megnyitják az elzáródott eret, és gyakran egy sztentet helyeznek el, hogy nyitva tartsák.
3. Szívkoszorúér-bypass műtét: Súlyos esetekben egy új utat (bypass) készítenek az elzáródott ér megkerülésére.

A szívroham megelőzése érdekében fontos az egészséges életmód, valamint az ismert rizikófaktorok minimalizálása. A következő lépések segíthetnek csökkenteni a szívroham kockázatát:

• Egészséges étrend: A mediterrán étrend (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, egészséges zsírok) és a sóbevitel csökkentése hozzájárulhat az érrendszer egészségéhez.
• Rendszeres testmozgás: Hetente legalább 150 perc közepes intenzitású mozgás javasolt.
• Dohányzás abbahagyása: A dohányzás az egyik legerősebb rizikófaktor, amely növeli a szívroham kockázatát.
• Stresszkezelés: A stressz hosszú távú kockázatot jelent a szív számára, így a stresszkezelési technikák (meditáció, jóga) hasznosak lehetnek.
• Rendszeres orvosi ellenőrzés: Vérnyomás-, koleszterin- és vércukorszint rendszeres ellenőrzése segít a rizikófaktorok felismerésében és kontrollálásában.

A szívroham súlyos állapot, amely azonnali orvosi beavatkozást igényel. A rizikófaktorok csökkentésével és egészséges életmóddal nagymértékben csökkenthető a szívroham kockázata. Az időben történő felismerés és azonnali kezelés életmentő lehet, és segít megelőzni a hosszú távú károsodásokat.

szív +‎ roham, a német Herzanfall szó tükörfordítása