szorongás

• IPA:

szorongás

1. (gyógyszertan) A szorongás egy olyan állapot, amelyet állandó aggodalom, félelem vagy nyugtalanság jellemez, és gyakran olyan helyzetekben is megjelenik, ahol nincs valódi veszély. Bár az alkalmi szorongás a mindennapi élet része, a krónikus vagy túlzott mértékű szorongás már mentális egészségügyi problémákat jelezhet, és jelentősen befolyásolhatja a mindennapi életminőséget.

A szorongás tünetei igen változatosak, és mind fizikai, mind mentális formában jelentkezhetnek:

1. Mentális tünetek:
   • Állandó aggodalom, nyugtalanság, félelemérzet
   • Negatív gondolatok és katasztrofizáló gondolkodás
   • Koncentrációs nehézségek, döntésképtelenség
   • Ingerlékenység, frusztráció
2. Fizikai tünetek:
   • Szapora szívverés, mellkasi szorítás
   • Izomfeszültség, remegés, izzadás
   • Emésztési problémák, például hányinger vagy gyomorgörcs
   • Légzési nehézség, szédülés, szájszárazság

A szorongás különböző típusokban jelenhet meg, attól függően, hogy mi váltja ki vagy milyen gyakorisággal jelentkezik:

1. Generalizált szorongásos zavar (GAD): Krónikus szorongás, amely nem kapcsolódik egy konkrét eseményhez vagy helyzethez, hanem folyamatos aggodalmat okoz a mindennapi tevékenységekkel kapcsolatban.
2. Pánikzavar: Jellemzője az ismétlődő, hirtelen fellépő pánikroham, amely intenzív félelemmel, fizikai tünetekkel, például mellkasi fájdalommal és légszomjjal jár.
3. Szociális szorongásos zavar: Intenzív félelem a társas helyzetekben való megítéléstől, ami miatt a személy elkerülheti az ilyen helyzeteket, vagy extrém szorongást élhet meg bennük.
4. Fóbiák: Erős, irracionális félelem bizonyos tárgyaktól, helyzetektől vagy élőlényektől (például magasság, repülés, pókok).
5. Poszttraumás stressz zavar (PTSD): Traumatikus esemény átélése után kialakuló szorongásos zavar, amely gyakran flashbackekkel, rémálmokkal és a trauma újraélésével jár.
6. Obszesszív-kompulzív zavar (OCD): Visszatérő, kényszerítő gondolatok és rituális cselekvések jellemzik, amelyek a szorongás csökkentésére irányulnak.

A szorongás gyakran összetett és többféle tényező kombinációja okozza:

• Genetikai hajlam: A szorongásos zavarok gyakran családi halmozódást mutatnak, ami arra utal, hogy genetikai tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásukban.
• Környezeti hatások: Gyermekkori traumák, bántalmazás, elhanyagolás, súlyos életesemények (például munkahely elvesztése, válás) fokozhatják a szorongás kockázatát.
• Biokémiai eltérések: Az agyban lévő neurotranszmitterek, mint a szerotonin, dopamin és GABA szintjei befolyásolják a hangulatot és az érzelmi reakciókat; ezen vegyületek egyensúlyának felborulása szorongást válthat ki.
• Életmódbeli tényezők: Koffein, alkohol, drogok, alvásmegvonás, és rendszertelen napirend mind növelhetik a szorongásos tünetek megjelenését.

A szorongás kezelése sokféleképpen történhet, attól függően, hogy milyen típusú szorongásról van szó és mennyire súlyosak a tünetek:

1. Pszichoterápia:
   • Kognitív viselkedésterápia (CBT): Az egyik leghatékonyabb terápia, amely segít felismerni és átalakítani a szorongást okozó gondolatokat és viselkedési mintákat.
   • Expozíciós terápia: A fóbia és PTSD kezelésében alkalmazzák, ahol a páciens fokozatosan szembesül a félelmével biztonságos környezetben, amíg a szorongás csökken.
2. Gyógyszeres kezelés:
   • SSRI-k és SNRI-k (szerotonin-visszavétel gátlók): Ezek az antidepresszánsok segítenek a szorongás hosszú távú kezelésében azáltal, hogy növelik a szerotonin szintjét az agyban.
   • Benzodiazepinek: Rövid távú, gyors hatású szorongásoldók, mint például a lorazepám vagy a diazepám, súlyos szorongás és pánikroham kezelésére. Hosszabb távú használatuk azonban függőséget okozhat.
   • Buspiron: Nem benzodiazepin szorongáscsökkentő, amely lassabban hat, de hosszú távon alkalmazható.
3. Életmódbeli változtatások:
   • Rendszeres testmozgás: A fizikai aktivitás bizonyítottan csökkenti a szorongást, mivel endorfinokat szabadít fel, amelyek javítják a hangulatot.
   • Alváshigiénia javítása: A rendszeres alvás jelentős szerepet játszik a szorongás kezelésében, mivel a kialvatlanság súlyosbíthatja a tüneteket.
   • Kiegyensúlyozott étrend: Az egészséges táplálkozás, a koffein és az alkohol kerülése javíthat a szorongásos állapoton.
   • Relaxációs technikák: Meditáció, jóga, légzőgyakorlatok és mindfulness segíthetnek a stressz és szorongás csökkentésében.
4. Támogatói hálózat:
   • Család és barátok: A támogatói hálózat szerepe kiemelkedő a szorongás kezelésében, mert segíthet abban, hogy a beteg ne érezze magát egyedül a problémáival.
   • Támogató csoportok: Szorongásos zavarokkal küzdők csoportjában való részvétel segíthet az érintetteknek megosztani tapasztalataikat és támogatást nyújtani egymásnak.

Ha a szorongás tartós, és befolyásolja a mindennapi életet, munkát vagy társas kapcsolatokat, akkor érdemes szakemberhez fordulni. Az időben kapott segítség, például pszichológiai terápia vagy gyógyszeres kezelés, jelentősen javíthat a szorongásos tüneteken és a hosszú távú kilátásokon.

szorong +‎ -ás

• szorongás - Értelmező szótár (MEK)
• szorongás - Etimológiai szótár (UMIL)
• szorongás - Szótár.net (hu-hu)
• szorongás - DeepL (hu-de)
• szorongás - Яндекс (hu-ru)
• szorongás - Google (hu-en)
• szorongás - Helyesírási szótár (MTA)
• szorongás - Wikidata
• szorongás - Wikipédia (magyar)