tuten (gyenge, E/3 jelen tutet, múlt tutete, befejezett getutet, segédige haben)
főnévi igenév | tuten | ||||
---|---|---|---|---|---|
Partizip I (Partizip Präsens) | tutend | ||||
Partizip II (Partizip Perfekt) | getutet | ||||
segédige | haben | ||||
kijelentő mód | kötőmód | ||||
jelen | ich tute | wir tuten | i | ich tute | wir tuten |
du tutest | ihr tutet | du tutest | ihr tutet | ||
er tutet | sie tuten | er tute | sie tuten | ||
egyszerű múlt | ich tutete | wir tuteten | ii | ich tutete1 | wir tuteten1 |
du tutetest | ihr tutetet | du tutetest1 | ihr tutetet1 | ||
er tutete | sie tuteten | er tutete1 | sie tuteten1 | ||
felszólító mód | tut (du) tute (du) |
tutet (ihr) |
1Ritka a nagyon formális szövegek kivételével; általában a würdével való körülírás preferált.