اِسْتَنْكَرَ • (istankara) X, folyamatos يَسْتَنْكِرُ (yastankiru), gyök: ن ك ر)
igéből képzett főnév الْمَصْدَر |
istinkār | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
aktív melléknévi igenév اِسْم الْفَاعِل |
mustankir | |||||||||||
passzív melléknévi igenév اِسْم الْمَفْعُول |
mustankar | |||||||||||
aktív الْفِعْل الْمَعْلُوم | ||||||||||||
egyes szám الْمُفْرَد |
kettes szám الْمُثَنَّى |
többes szám الْجَمْع | ||||||||||
1. személy الْمُتَكَلِّم |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب |
1. személy الْمُتَكَلِّم |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب | |||||
múlt (befejezett) kijelentő mód الْمَاضِي |
hímnem | istankartu |
istankarta |
اِسْتَنْكَرَ istankara |
istankartumā |
istankarā |
istankarnā |
istankartum |
istankarū | |||
nőnem | istankarti |
istankarat |
istankaratā |
istankartunna |
istankarna | |||||||
nem-múlt (folyamatos) kijelentő mód الْمُضَارِع |
hímnem | ʔastankiru |
tastankiru |
yastankiru |
tastankirāni |
yastankirāni |
nastankiru |
tastankirūna |
yastankirūna | |||
nőnem | tastankirīna |
tastankiru |
tastankirāni |
tastankirna |
yastankirna | |||||||
kötőmód الْمُضَارِع الْمَنْصُوب |
hímnem | ʔastankira |
tastankira |
yastankira |
tastankirā |
yastankirā |
nastankira |
tastankirū |
yastankirū | |||
nőnem | tastankirī |
tastankira |
tastankirā |
tastankirna |
yastankirna | |||||||
parancsolómód الْمُضَارِع الْمَجْزُوم |
hímnem | ʔastankir |
tastankir |
yastankir |
tastankirā |
yastankirā |
nastankir |
tastankirū |
yastankirū | |||
nőnem | tastankirī |
tastankir |
tastankirā |
tastankirna |
yastankirna | |||||||
felszólítómód الْأَمْر |
hímnem | اِسْتَنْكِرْ istankir |
istankirā |
istankirū |
||||||||
nőnem | istankirī |
istankirna | ||||||||||
passzív الْفِعْل الْمَجْهُول | ||||||||||||
egyes szám الْمُفْرَد |
kettes szám الْمُثَنَّى |
többes szám الْجَمْع | ||||||||||
1. személy الْمُتَكَلِّم |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب |
1. személy الْمُتَكَلِّم |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب | |||||
múlt (befejezett) kijelentő mód الْمَاضِي |
hímnem | ustunkirtu |
ustunkirta |
اُسْتُنْكِرَ ustunkira |
ustunkirtumā |
ustunkirā |
ustunkirnā |
ustunkirtum |
ustunkirū | |||
nőnem | ustunkirti |
ustunkirat |
ustunkiratā |
ustunkirtunna |
ustunkirna | |||||||
nem-múlt (folyamatos) kijelentő mód الْمُضَارِع |
hímnem | ʔustankaru |
tustankaru |
yustankaru |
tustankarāni |
yustankarāni |
nustankaru |
tustankarūna |
yustankarūna | |||
nőnem | tustankarīna |
tustankaru |
tustankarāni |
tustankarna |
yustankarna | |||||||
kötőmód الْمُضَارِع الْمَنْصُوب |
hímnem | ʔustankara |
tustankara |
yustankara |
tustankarā |
yustankarā |
nustankara |
tustankarū |
yustankarū | |||
nőnem | tustankarī |
tustankara |
tustankarā |
tustankarna |
yustankarna | |||||||
parancsolómód الْمُضَارِع الْمَجْزُوم |
hímnem | ʔustankar |
tustankar |
yustankar |
tustankarā |
yustankarā |
nustankar |
tustankarū |
yustankarū | |||
nőnem | tustankarī |
tustankar |
tustankarā |
tustankarna |
yustankarna |