اِنْفَتَحَ • (infataḥa) VII, folyamatos يَنْفَتِحُ (yanfatiḥu), gyök: ف ت ح)
igéből képzett főnév الْمَصْدَر |
infitāḥ | |||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
aktív melléknévi igenév اِسْم الْفَاعِل |
munfatiḥ | |||||||||||
aktív الْفِعْل الْمَعْلُوم | ||||||||||||
egyes szám الْمُفْرَد |
kettes szám الْمُثَنَّى |
többes szám الْجَمْع | ||||||||||
1. személy الْمُتَكَلِّم |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب |
1. személy الْمُتَكَلِّم |
2. személy الْمُخَاطَب |
3. személy الْغَائِب | |||||
múlt (befejezett) kijelentő mód الْمَاضِي |
hímnem | infataḥtu |
infataḥta |
اِنْفَتَحَ infataḥa |
infataḥtumā |
infataḥā |
infataḥnā |
infataḥtum |
infataḥū | |||
nőnem | infataḥti |
infataḥat |
infataḥatā |
infataḥtunna |
infataḥna | |||||||
nem-múlt (folyamatos) kijelentő mód الْمُضَارِع |
hímnem | ʔanfatiḥu |
tanfatiḥu |
yanfatiḥu |
tanfatiḥāni |
yanfatiḥāni |
nanfatiḥu |
tanfatiḥūna |
yanfatiḥūna | |||
nőnem | tanfatiḥīna |
tanfatiḥu |
tanfatiḥāni |
tanfatiḥna |
yanfatiḥna | |||||||
kötőmód الْمُضَارِع الْمَنْصُوب |
hímnem | ʔanfatiḥa |
tanfatiḥa |
yanfatiḥa |
tanfatiḥā |
yanfatiḥā |
nanfatiḥa |
tanfatiḥū |
yanfatiḥū | |||
nőnem | tanfatiḥī |
tanfatiḥa |
tanfatiḥā |
tanfatiḥna |
yanfatiḥna | |||||||
parancsolómód الْمُضَارِع الْمَجْزُوم |
hímnem | ʔanfatiḥ |
tanfatiḥ |
yanfatiḥ |
tanfatiḥā |
yanfatiḥā |
nanfatiḥ |
tanfatiḥū |
yanfatiḥū | |||
nőnem | tanfatiḥī |
tanfatiḥ |
tanfatiḥā |
tanfatiḥna |
yanfatiḥna | |||||||
felszólítómód الْأَمْر |
hímnem | اِنْفَتِحْ infatiḥ |
infatiḥā |
infatiḥū |
||||||||
nőnem | infatiḥī |
infatiḥna |