ébreszt + -ő (present-participle suffix)
ébresztő
Inflection of ébresztő | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ébresztő | ébresztők ébresztőek |
accusative | ébresztőt | ébresztőket ébresztőeket |
dative | ébresztőnek | ébresztőknek ébresztőeknek |
instrumental | ébresztővel | ébresztőkkel ébresztőekkel |
causal-final | ébresztőért | ébresztőkért ébresztőekért |
translative | ébresztővé | ébresztőkké ébresztőekké |
terminative | ébresztőig | ébresztőkig ébresztőekig |
essive-formal | ébresztőként | ébresztőkként ébresztőekként |
essive-modal | — | — |
inessive | ébresztőben | ébresztőkben ébresztőekben |
superessive | ébresztőn | ébresztőkön ébresztőeken |
adessive | ébresztőnél | ébresztőknél ébresztőeknél |
illative | ébresztőbe | ébresztőkbe ébresztőekbe |
sublative | ébresztőre | ébresztőkre ébresztőekre |
allative | ébresztőhöz | ébresztőkhöz ébresztőekhez |
elative | ébresztőből | ébresztőkből ébresztőekből |
delative | ébresztőről | ébresztőkről ébresztőekről |
ablative | ébresztőtől | ébresztőktől ébresztőektől |
non-attributive possessive - singular |
ébresztőé | ébresztőké ébresztőeké |
non-attributive possessive - plural |
ébresztőéi | ébresztőkéi ébresztőekéi |
ébresztő (plural ébresztők)
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ébresztő | ébresztők |
accusative | ébresztőt | ébresztőket |
dative | ébresztőnek | ébresztőknek |
instrumental | ébresztővel | ébresztőkkel |
causal-final | ébresztőért | ébresztőkért |
translative | ébresztővé | ébresztőkké |
terminative | ébresztőig | ébresztőkig |
essive-formal | ébresztőként | ébresztőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | ébresztőben | ébresztőkben |
superessive | ébresztőn | ébresztőkön |
adessive | ébresztőnél | ébresztőknél |
illative | ébresztőbe | ébresztőkbe |
sublative | ébresztőre | ébresztőkre |
allative | ébresztőhöz | ébresztőkhöz |
elative | ébresztőből | ébresztőkből |
delative | ébresztőről | ébresztőkről |
ablative | ébresztőtől | ébresztőktől |
non-attributive possessive - singular |
ébresztőé | ébresztőké |
non-attributive possessive - plural |
ébresztőéi | ébresztőkéi |
Possessive forms of ébresztő | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | ébresztőm | ébresztőim |
2nd person sing. | ébresztőd | ébresztőid |
3rd person sing. | ébresztője | ébresztői |
1st person plural | ébresztőnk | ébresztőink |
2nd person plural | ébresztőtök | ébresztőitek |
3rd person plural | ébresztőjük | ébresztőik |
ébresztő!
The imperative forms of the verb (fel)ébred (such as ébredj/ébredjetek or ébredjen/ébredjenek) are less idiomatic; they convey more of an ad hoc instruction than a general call for action.