From év + járat, a calque of German Jahrgang.
évjárat (plural évjáratok)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | évjárat | évjáratok |
accusative | évjáratot | évjáratokat |
dative | évjáratnak | évjáratoknak |
instrumental | évjárattal | évjáratokkal |
causal-final | évjáratért | évjáratokért |
translative | évjárattá | évjáratokká |
terminative | évjáratig | évjáratokig |
essive-formal | évjáratként | évjáratokként |
essive-modal | — | — |
inessive | évjáratban | évjáratokban |
superessive | évjáraton | évjáratokon |
adessive | évjáratnál | évjáratoknál |
illative | évjáratba | évjáratokba |
sublative | évjáratra | évjáratokra |
allative | évjárathoz | évjáratokhoz |
elative | évjáratból | évjáratokból |
delative | évjáratról | évjáratokról |
ablative | évjárattól | évjáratoktól |
non-attributive possessive – singular |
évjáraté | évjáratoké |
non-attributive possessive – plural |
évjáratéi | évjáratokéi |
possessor | single possession | multiple possessions |
---|---|---|
1st person sing. | évjáratom | évjárataim |
2nd person sing. | évjáratod | évjárataid |
3rd person sing. | évjárata | évjáratai |
1st person plural | évjáratunk | évjárataink |
2nd person plural | évjáratotok | évjárataitok |
3rd person plural | évjáratuk | évjárataik |