From írás (“writing”) + szakértő (“expert, specialist”).
írásszakértő (plural írásszakértők)
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | írásszakértő | írásszakértők |
| accusative | írásszakértőt | írásszakértőket |
| dative | írásszakértőnek | írásszakértőknek |
| instrumental | írásszakértővel | írásszakértőkkel |
| causal-final | írásszakértőért | írásszakértőkért |
| translative | írásszakértővé | írásszakértőkké |
| terminative | írásszakértőig | írásszakértőkig |
| essive-formal | írásszakértőként | írásszakértőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | írásszakértőben | írásszakértőkben |
| superessive | írásszakértőn | írásszakértőkön |
| adessive | írásszakértőnél | írásszakértőknél |
| illative | írásszakértőbe | írásszakértőkbe |
| sublative | írásszakértőre | írásszakértőkre |
| allative | írásszakértőhöz | írásszakértőkhöz |
| elative | írásszakértőből | írásszakértőkből |
| delative | írásszakértőről | írásszakértőkről |
| ablative | írásszakértőtől | írásszakértőktől |
| non-attributive possessive - singular |
írásszakértőé | írásszakértőké |
| non-attributive possessive - plural |
írásszakértőéi | írásszakértőkéi |
| Possessive forms of írásszakértő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | írásszakértőm | írásszakértőim |
| 2nd person sing. | írásszakértőd | írásszakértőid |
| 3rd person sing. | írásszakértője | írásszakértői |
| 1st person plural | írásszakértőnk | írásszakértőink |
| 2nd person plural | írásszakértőtök | írásszakértőitek |
| 3rd person plural | írásszakértőjük | írásszakértőik |