öreg (“old”) + asszony (“woman”)
öregasszony (plural öregasszonyok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | öregasszony | öregasszonyok |
accusative | öregasszonyt | öregasszonyokat |
dative | öregasszonynak | öregasszonyoknak |
instrumental | öregasszonnyal | öregasszonyokkal |
causal-final | öregasszonyért | öregasszonyokért |
translative | öregasszonnyá | öregasszonyokká |
terminative | öregasszonyig | öregasszonyokig |
essive-formal | öregasszonyként | öregasszonyokként |
essive-modal | — | — |
inessive | öregasszonyban | öregasszonyokban |
superessive | öregasszonyon | öregasszonyokon |
adessive | öregasszonynál | öregasszonyoknál |
illative | öregasszonyba | öregasszonyokba |
sublative | öregasszonyra | öregasszonyokra |
allative | öregasszonyhoz | öregasszonyokhoz |
elative | öregasszonyból | öregasszonyokból |
delative | öregasszonyról | öregasszonyokról |
ablative | öregasszonytól | öregasszonyoktól |
non-attributive possessive - singular |
öregasszonyé | öregasszonyoké |
non-attributive possessive - plural |
öregasszonyéi | öregasszonyokéi |
Possessive forms of öregasszony | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | öregasszonyom | öregasszonyaim |
2nd person sing. | öregasszonyod | öregasszonyaid |
3rd person sing. | öregasszonya | öregasszonyai |
1st person plural | öregasszonyunk | öregasszonyaink |
2nd person plural | öregasszonyotok | öregasszonyaitok |
3rd person plural | öregasszonyuk | öregasszonyaik |