összevissza (comparative összevisszább, superlative legösszevisszább)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | összevissza | összevisszák |
accusative | összevisszát | összevisszákat |
dative | összevisszának | összevisszáknak |
instrumental | összevisszával | összevisszákkal |
causal-final | összevisszáért | összevisszákért |
translative | összevisszává | összevisszákká |
terminative | összevisszáig | összevisszákig |
essive-formal | összevisszaként | összevisszákként |
essive-modal | — | — |
inessive | összevisszában | összevisszákban |
superessive | összevisszán | összevisszákon |
adessive | összevisszánál | összevisszáknál |
illative | összevisszába | összevisszákba |
sublative | összevisszára | összevisszákra |
allative | összevisszához | összevisszákhoz |
elative | összevisszából | összevisszákból |
delative | összevisszáról | összevisszákról |
ablative | összevisszától | összevisszáktól |
non-attributive possessive - singular |
összevisszáé | összevisszáké |
non-attributive possessive - plural |
összevisszáéi | összevisszákéi |
összevissza