ügyészség (plural ügyészségek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ügyészség | ügyészségek |
accusative | ügyészséget | ügyészségeket |
dative | ügyészségnek | ügyészségeknek |
instrumental | ügyészséggel | ügyészségekkel |
causal-final | ügyészségért | ügyészségekért |
translative | ügyészséggé | ügyészségekké |
terminative | ügyészségig | ügyészségekig |
essive-formal | ügyészségként | ügyészségekként |
essive-modal | — | — |
inessive | ügyészségben | ügyészségekben |
superessive | ügyészségen | ügyészségeken |
adessive | ügyészségnél | ügyészségeknél |
illative | ügyészségbe | ügyészségekbe |
sublative | ügyészségre | ügyészségekre |
allative | ügyészséghez | ügyészségekhez |
elative | ügyészségből | ügyészségekből |
delative | ügyészségről | ügyészségekről |
ablative | ügyészségtől | ügyészségektől |
non-attributive possessive - singular |
ügyészségé | ügyészségeké |
non-attributive possessive - plural |
ügyészségéi | ügyészségekéi |
Possessive forms of ügyészség | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | ügyészségem | ügyészségeim |
2nd person sing. | ügyészséged | ügyészségeid |
3rd person sing. | ügyészsége | ügyészségei |
1st person plural | ügyészségünk | ügyészségeink |
2nd person plural | ügyészségetek | ügyészségeitek |
3rd person plural | ügyészségük | ügyészségeik |