From ügyetlen (“clumsy”) + -ség (noun-forming suffix).
ügyetlenség (plural ügyetlenségek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | ügyetlenség | ügyetlenségek |
accusative | ügyetlenséget | ügyetlenségeket |
dative | ügyetlenségnek | ügyetlenségeknek |
instrumental | ügyetlenséggel | ügyetlenségekkel |
causal-final | ügyetlenségért | ügyetlenségekért |
translative | ügyetlenséggé | ügyetlenségekké |
terminative | ügyetlenségig | ügyetlenségekig |
essive-formal | ügyetlenségként | ügyetlenségekként |
essive-modal | — | — |
inessive | ügyetlenségben | ügyetlenségekben |
superessive | ügyetlenségen | ügyetlenségeken |
adessive | ügyetlenségnél | ügyetlenségeknél |
illative | ügyetlenségbe | ügyetlenségekbe |
sublative | ügyetlenségre | ügyetlenségekre |
allative | ügyetlenséghez | ügyetlenségekhez |
elative | ügyetlenségből | ügyetlenségekből |
delative | ügyetlenségről | ügyetlenségekről |
ablative | ügyetlenségtől | ügyetlenségektől |
non-attributive possessive - singular |
ügyetlenségé | ügyetlenségeké |
non-attributive possessive - plural |
ügyetlenségéi | ügyetlenségekéi |
Possessive forms of ügyetlenség | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | ügyetlenségem | ügyetlenségeim |
2nd person sing. | ügyetlenséged | ügyetlenségeid |
3rd person sing. | ügyetlensége | ügyetlenségei |
1st person plural | ügyetlenségünk | ügyetlenségeink |
2nd person plural | ügyetlenségetek | ügyetlenségeitek |
3rd person plural | ügyetlenségük | ügyetlenségeik |