őrül + -et (noun-forming suffix)
őrület (usually uncountable, plural őrületek)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | őrület | őrületek |
accusative | őrületet | őrületeket |
dative | őrületnek | őrületeknek |
instrumental | őrülettel | őrületekkel |
causal-final | őrületért | őrületekért |
translative | őrületté | őrületekké |
terminative | őrületig | őrületekig |
essive-formal | őrületként | őrületekként |
essive-modal | — | — |
inessive | őrületben | őrületekben |
superessive | őrületen | őrületeken |
adessive | őrületnél | őrületeknél |
illative | őrületbe | őrületekbe |
sublative | őrületre | őrületekre |
allative | őrülethez | őrületekhez |
elative | őrületből | őrületekből |
delative | őrületről | őrületekről |
ablative | őrülettől | őrületektől |
non-attributive possessive - singular |
őrületé | őrületeké |
non-attributive possessive - plural |
őrületéi | őrületekéi |
Possessive forms of őrület | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | őrületem | őrületeim |
2nd person sing. | őrületed | őrületeid |
3rd person sing. | őrülete | őrületei |
1st person plural | őrületünk | őrületeink |
2nd person plural | őrületetek | őrületeitek |
3rd person plural | őrületük | őrületeik |