From the őrl- stem of őröl (“to mill, grind”) + -emény (noun-forming suffix indicating the result of action).
őrlemény (plural őrlemények)
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | őrlemény | őrlemények |
accusative | őrleményt | őrleményeket |
dative | őrleménynek | őrleményeknek |
instrumental | őrleménnyel | őrleményekkel |
causal-final | őrleményért | őrleményekért |
translative | őrleménnyé | őrleményekké |
terminative | őrleményig | őrleményekig |
essive-formal | őrleményként | őrleményekként |
essive-modal | — | — |
inessive | őrleményben | őrleményekben |
superessive | őrleményen | őrleményeken |
adessive | őrleménynél | őrleményeknél |
illative | őrleménybe | őrleményekbe |
sublative | őrleményre | őrleményekre |
allative | őrleményhez | őrleményekhez |
elative | őrleményből | őrleményekből |
delative | őrleményről | őrleményekről |
ablative | őrleménytől | őrleményektől |
non-attributive possessive - singular |
őrleményé | őrleményeké |
non-attributive possessive - plural |
őrleményéi | őrleményekéi |
Possessive forms of őrlemény | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | őrleményem | őrleményeim |
2nd person sing. | őrleményed | őrleményeid |
3rd person sing. | őrleménye | őrleményei |
1st person plural | őrleményünk | őrleményeink |
2nd person plural | őrleményetek | őrleményeitek |
3rd person plural | őrleményük | őrleményeik |