изъясни́ть (izʺjasnítʹ) + -я́ть (-játʹ)
изъясня́ть • (izʺjasnjátʹ) impf (perfective изъясни́ть)
| imperfective aspect | ||
|---|---|---|
| infinitive | изъясня́ть izʺjasnjátʹ | |
| participles | present tense | past tense |
| active | изъясня́ющий izʺjasnjájuščij |
изъясня́вший izʺjasnjávšij |
| passive | изъясня́емый izʺjasnjájemyj |
— |
| adverbial | изъясня́я izʺjasnjája |
изъясня́в izʺjasnjáv, изъясня́вши izʺjasnjávši |
| present tense | future tense | |
| 1st singular (я) | изъясня́ю izʺjasnjáju |
бу́ду изъясня́ть búdu izʺjasnjátʹ |
| 2nd singular (ты) | изъясня́ешь izʺjasnjáješʹ |
бу́дешь изъясня́ть búdešʹ izʺjasnjátʹ |
| 3rd singular (он/она́/оно́) | изъясня́ет izʺjasnjájet |
бу́дет изъясня́ть búdet izʺjasnjátʹ |
| 1st plural (мы) | изъясня́ем izʺjasnjájem |
бу́дем изъясня́ть búdem izʺjasnjátʹ |
| 2nd plural (вы) | изъясня́ете izʺjasnjájete |
бу́дете изъясня́ть búdete izʺjasnjátʹ |
| 3rd plural (они́) | изъясня́ют izʺjasnjájut |
бу́дут изъясня́ть búdut izʺjasnjátʹ |
| imperative | singular | plural |
| изъясня́й izʺjasnjáj |
изъясня́йте izʺjasnjájte | |
| past tense | singular | plural (мы/вы/они́) |
| masculine (я/ты/он) | изъясня́л izʺjasnjál |
изъясня́ли izʺjasnjáli |
| feminine (я/ты/она́) | изъясня́ла izʺjasnjála | |
| neuter (оно́) | изъясня́ло izʺjasnjálo | |