Borrowed from Russian менуэ́т (menuét), from French menuet.
менуэт • (menuét)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | менуэт (menuét) | менуэттер (menuétter) |
genitive | менуэттің (menuéttıñ) | менуэттердің (menuétterdıñ) |
dative | менуэтке (menuétke) | менуэттерге (menuétterge) |
accusative | менуэтті (menuéttı) | менуэттерді (menuétterdı) |
locative | менуэтте (menuétte) | менуэттерде (menuétterde) |
ablative | менуэттен (menuétten) | менуэттерден (menuétterden) |
instrumental | менуэтпен (menuétpen) | менуэттермен (menuéttermen) |
менуэ́т • (menuét) m inan (genitive менуэ́та, nominative plural менуэ́ты, genitive plural менуэ́тов)