From múzsa (“muse”).
Múzsa
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | Múzsa | Múzsák |
accusative | Múzsát | Múzsákat |
dative | Múzsának | Múzsáknak |
instrumental | Múzsával | Múzsákkal |
causal-final | Múzsáért | Múzsákért |
translative | Múzsává | Múzsákká |
terminative | Múzsáig | Múzsákig |
essive-formal | Múzsaként | Múzsákként |
essive-modal | — | — |
inessive | Múzsában | Múzsákban |
superessive | Múzsán | Múzsákon |
adessive | Múzsánál | Múzsáknál |
illative | Múzsába | Múzsákba |
sublative | Múzsára | Múzsákra |
allative | Múzsához | Múzsákhoz |
elative | Múzsából | Múzsákból |
delative | Múzsáról | Múzsákról |
ablative | Múzsától | Múzsáktól |
non-attributive possessive – singular |
Múzsáé | Múzsáké |
non-attributive possessive – plural |
Múzsáéi | Múzsákéi |