Reconstruction:Proto-Samoyedic/məjå

This Proto-Samoyedic entry contains reconstructed terms and roots. As such, the term(s) in this entry are not directly attested, but are hypothesized to have existed based on comparative evidence.

Proto-Samoyedic

Etymology

From Proto-Uralic *muďa.^[1]

Noun

*məjå^[2]

earth, land
(Sayan Samoyedic) mountain

Descendants

Nganasan: моу (mou)^[3]
Proto-Selkup: *maťə (“forest”)^[4]
- Northern Selkup: мачы (maćy)^[5]
- Southern Selkup:
  - Narym: маҗь (maǯ’)^[6]
  - Upper Ob: маде (madje)^[7]
Kamassian: мәйа (məja)^[8]
- Koibal: мийа (mija)^[9]
Mator: бийӓ (bijä)^[10]

References

^ Ante Aikio (2002) “New and Old Samoyed Etymologies”, in Finnisch-Ugrische Forschungen, pages 22-23
^ Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.
^ N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 98
^ T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎ (in Hungarian), page 25
^ O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 71 of 368
^ I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 73 of 240
^ G. Yu. Kostyuchenko (2023) Тюйкуй Йэжиссан – Селькупский словарь для остяков Молчановского района [Tjuykuy Yezhissan – Selkup dictionary for Molchanovo district Selkup people], Molchanovo, page 43 of 109
^ Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎, Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 39
^ T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎ (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 17, 85
^ E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎ (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 218

[1] Ante Aikio (2002) “New and Old Samoyed Etymologies”, in Finnisch-Ugrische Forschungen, pages 22-23

[2] Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.

[3] N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 98

[4] T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎ (in Hungarian), page 25

[5] O. A. Kazakevich, Ye. M. Budyanskaya (2010) Диалектологический словарь селькупского языка (северное наречие) [Dialectological dictionary of the Selkup language (Northern continuum)], Yekaterinburg: Institute of Philology of the Siberian Branch of the RAS; Баско, →ISBN, page 71 of 368

[6] I. A. Korobeynikova (2020) Родное слово [Native word], Tomsk: Аграф-Пресс; Вайар, →ISBN, page 73 of 240

[7] G. Yu. Kostyuchenko (2023) Тюйкуй Йэжиссан – Селькупский словарь для остяков Молчановского района [Tjuykuy Yezhissan – Selkup dictionary for Molchanovo district Selkup people], Molchanovo, page 43 of 109

[8] Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎, Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 39

[9] T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎ (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 17, 85

[10] E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎ (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 218

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

Reconstruction:Proto-Samoyedic/məjå

Proto-Samoyedic

Etymology

Noun

Descendants

References

Wikious

Boobota

Sagapedia