ajánlat (“offer”) + -os (adjective-forming suffix)
ajánlatos (comparative ajánlatosabb, superlative legajánlatosabb)
| Inflection (stem in -a-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | ajánlatos | ajánlatosak |
| accusative | ajánlatosat | ajánlatosakat |
| dative | ajánlatosnak | ajánlatosaknak |
| instrumental | ajánlatossal | ajánlatosakkal |
| causal-final | ajánlatosért | ajánlatosakért |
| translative | ajánlatossá | ajánlatosakká |
| terminative | ajánlatosig | ajánlatosakig |
| essive-formal | ajánlatosként | ajánlatosakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | ajánlatosban | ajánlatosakban |
| superessive | ajánlatoson | ajánlatosakon |
| adessive | ajánlatosnál | ajánlatosaknál |
| illative | ajánlatosba | ajánlatosakba |
| sublative | ajánlatosra | ajánlatosakra |
| allative | ajánlatoshoz | ajánlatosakhoz |
| elative | ajánlatosból | ajánlatosakból |
| delative | ajánlatosról | ajánlatosakról |
| ablative | ajánlatostól | ajánlatosaktól |
| non-attributive possessive - singular |
ajánlatosé | ajánlatosaké |
| non-attributive possessive - plural |
ajánlatoséi | ajánlatosakéi |