From Latin astrolabium,[1] from Byzantine Greek ἀστρολάβιον (astrolábion), from Ancient Greek ἀστρολάβος (astrolábos, “star-taking; astrolabe”), from ἄστρον (ástron, “star”) + λαμβάνω (lambánō, “I take”).
asztrolábium (plural asztrolábiumok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | asztrolábium | asztrolábiumok |
accusative | asztrolábiumot | asztrolábiumokat |
dative | asztrolábiumnak | asztrolábiumoknak |
instrumental | asztrolábiummal | asztrolábiumokkal |
causal-final | asztrolábiumért | asztrolábiumokért |
translative | asztrolábiummá | asztrolábiumokká |
terminative | asztrolábiumig | asztrolábiumokig |
essive-formal | asztrolábiumként | asztrolábiumokként |
essive-modal | — | — |
inessive | asztrolábiumban | asztrolábiumokban |
superessive | asztrolábiumon | asztrolábiumokon |
adessive | asztrolábiumnál | asztrolábiumoknál |
illative | asztrolábiumba | asztrolábiumokba |
sublative | asztrolábiumra | asztrolábiumokra |
allative | asztrolábiumhoz | asztrolábiumokhoz |
elative | asztrolábiumból | asztrolábiumokból |
delative | asztrolábiumról | asztrolábiumokról |
ablative | asztrolábiumtól | asztrolábiumoktól |
non-attributive possessive - singular |
asztrolábiumé | asztrolábiumoké |
non-attributive possessive - plural |
asztrolábiuméi | asztrolábiumokéi |
Possessive forms of asztrolábium | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | asztrolábiumom | asztrolábiumaim |
2nd person sing. | asztrolábiumod | asztrolábiumaid |
3rd person sing. | asztrolábiuma | asztrolábiumai |
1st person plural | asztrolábiumunk | asztrolábiumaink |
2nd person plural | asztrolábiumotok | asztrolábiumaitok |
3rd person plural | asztrolábiumuk | asztrolábiumaik |