azonosít + -ó (present-participle suffix)
azonosító
azonosító (plural azonosítók)
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | azonosító | azonosítók |
accusative | azonosítót | azonosítókat |
dative | azonosítónak | azonosítóknak |
instrumental | azonosítóval | azonosítókkal |
causal-final | azonosítóért | azonosítókért |
translative | azonosítóvá | azonosítókká |
terminative | azonosítóig | azonosítókig |
essive-formal | azonosítóként | azonosítókként |
essive-modal | — | — |
inessive | azonosítóban | azonosítókban |
superessive | azonosítón | azonosítókon |
adessive | azonosítónál | azonosítóknál |
illative | azonosítóba | azonosítókba |
sublative | azonosítóra | azonosítókra |
allative | azonosítóhoz | azonosítókhoz |
elative | azonosítóból | azonosítókból |
delative | azonosítóról | azonosítókról |
ablative | azonosítótól | azonosítóktól |
non-attributive possessive - singular |
azonosítóé | azonosítóké |
non-attributive possessive - plural |
azonosítóéi | azonosítókéi |
Possessive forms of azonosító | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | azonosítóm | azonosítóim |
2nd person sing. | azonosítód | azonosítóid |
3rd person sing. | azonosítója | azonosítói |
1st person plural | azonosítónk | azonosítóink |
2nd person plural | azonosítótok | azonosítóitok |
3rd person plural | azonosítójuk | azonosítóik |