From béke (“peace”) + diktátum (“diktat”).
békediktátum (plural békediktátumok)
Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | békediktátum | békediktátumok |
accusative | békediktátumot | békediktátumokat |
dative | békediktátumnak | békediktátumoknak |
instrumental | békediktátummal | békediktátumokkal |
causal-final | békediktátumért | békediktátumokért |
translative | békediktátummá | békediktátumokká |
terminative | békediktátumig | békediktátumokig |
essive-formal | békediktátumként | békediktátumokként |
essive-modal | — | — |
inessive | békediktátumban | békediktátumokban |
superessive | békediktátumon | békediktátumokon |
adessive | békediktátumnál | békediktátumoknál |
illative | békediktátumba | békediktátumokba |
sublative | békediktátumra | békediktátumokra |
allative | békediktátumhoz | békediktátumokhoz |
elative | békediktátumból | békediktátumokból |
delative | békediktátumról | békediktátumokról |
ablative | békediktátumtól | békediktátumoktól |
non-attributive possessive - singular |
békediktátumé | békediktátumoké |
non-attributive possessive - plural |
békediktátuméi | békediktátumokéi |
Possessive forms of békediktátum | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | békediktátumom | békediktátumaim |
2nd person sing. | békediktátumod | békediktátumaid |
3rd person sing. | békediktátuma | békediktátumai |
1st person plural | békediktátumunk | békediktátumaink |
2nd person plural | békediktátumotok | békediktátumaitok |
3rd person plural | békediktátumuk | békediktátumaik |