bekövetkezik + -ő
bekövetkező
bekövetkező (not comparable)
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | bekövetkező | bekövetkezők |
accusative | bekövetkezőt | bekövetkezőket |
dative | bekövetkezőnek | bekövetkezőknek |
instrumental | bekövetkezővel | bekövetkezőkkel |
causal-final | bekövetkezőért | bekövetkezőkért |
translative | bekövetkezővé | bekövetkezőkké |
terminative | bekövetkezőig | bekövetkezőkig |
essive-formal | bekövetkezőként | bekövetkezőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | bekövetkezőben | bekövetkezőkben |
superessive | bekövetkezőn | bekövetkezőkön |
adessive | bekövetkezőnél | bekövetkezőknél |
illative | bekövetkezőbe | bekövetkezőkbe |
sublative | bekövetkezőre | bekövetkezőkre |
allative | bekövetkezőhöz | bekövetkezőkhöz |
elative | bekövetkezőből | bekövetkezőkből |
delative | bekövetkezőről | bekövetkezőkről |
ablative | bekövetkezőtől | bekövetkezőktől |
non-attributive possessive - singular |
bekövetkezőé | bekövetkezőké |
non-attributive possessive - plural |
bekövetkezőéi | bekövetkezőkéi |