beképzelt (comparative beképzeltebb, superlative legbeképzeltebb)
singular | plural | |
---|---|---|
nominative | beképzelt | beképzeltek |
accusative | beképzeltet | beképzelteket |
dative | beképzeltnek | beképzelteknek |
instrumental | beképzelttel | beképzeltekkel |
causal-final | beképzeltért | beképzeltekért |
translative | beképzeltté | beképzeltekké |
terminative | beképzeltig | beképzeltekig |
essive-formal | beképzeltként | beképzeltekként |
essive-modal | — | — |
inessive | beképzeltben | beképzeltekben |
superessive | beképzelten | beképzelteken |
adessive | beképzeltnél | beképzelteknél |
illative | beképzeltbe | beképzeltekbe |
sublative | beképzeltre | beképzeltekre |
allative | beképzelthez | beképzeltekhez |
elative | beképzeltből | beképzeltekből |
delative | beképzeltről | beképzeltekről |
ablative | beképzelttől | beképzeltektől |
non-attributive possessive – singular |
beképzelté | beképzelteké |
non-attributive possessive – plural |
beképzeltéi | beképzeltekéi |